Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 7-8. szám - A rossz telekkönyvtári névmutatókról

könyvi rend. 52. §-ának d) pontja szerint az ily körlátolásnak telekkönyvi feljegyzése helyt foghat. Ily korlátolás csak feljegyzés által tüntethető ki. 3. A m. kir. Kúriának 1902. nov. 4-én hozott és dec. 22-én hitelesített 74. számú polgári döntvénye szerint oly esetbén, midőn valamely ingatlan tulajdonjogának akár hagyatéki bírósági végzés, akár szerződés alapján történt átrnházásával kapcsolatosan és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésével egyidejűleg harmadik személynek vagy magának az átruházónak az átruházott ingatlanra vonatkozó és a telekkönyvben kitüntetett igénye biztosítására jegyeztetett fel az elidegenítési vagy terhelési tilalom, illetőleg amennyiben ez, ily feljegyzés nélkül is már magában a bejegyzés tárgyának jogi természetében bennfoglalta tik, az ingatlan állagára a zálogjog bejegyzése sem végrehajtás utján, sem ezen kívül, és pedig a tilalom kitörlésének, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghatállyal sem rendelhető el. A haszonélvezetre azonban a zálogjog bejegyzésének mind végrehajtás utján, mind ezen kívül, helye van. 4. A budapesti kir. ítélőtáblának 1905. május 11-én hozott és május 30-án hitelesített 9. számú döntvénye szerint a jelzálogos hitelező részéről kikötött az a tulajdoni korlátozás, hogy a jelzálog tulajdonosa a jelzálogos hitelező beleegyezése nélkül ugyanazon jelzálogi ingatlant az 1896: V. t.-cikkben alapuló szőlőfelújítási kölcsönnel meg nem terhelheti, a telekkönyvben feljegyezhető. Ez a döntvény azonban ellentétben áll a pozsonyi kir, ítélőtáblának 1903. dec. 9-én hozott és dec. 12-én hitelesített, a határozattárba 13. szám alatt fölvett azzal a határozatával, amely szerint a zálogjog bekebelezésével együtt vagy külön a kölcsönszerződés alapján kért oly értelmű terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése, hogy a jelzálogi ingatlan tulajdonosa meghatározott intézettől vagy személytől jelzálogos kölcsönt a hitelező engedelme nélkül az ingatlanra föl nem vehet és különösen az a tilalom, hogy a jelzálogi ingatlanokat sem a Magyar Agrár- és Járadékbanktól, sem az 1896: V. t.-c. értelmében esetleg más intézettől fölveendő s a hivatkozott törvénycikkben alapuló kiváltságos természetű kölcsönnel meg nem terhelendi, helyt nem foghat és az ily följegyzést célzó kérelem elutasítandó. Ellentétben áll a kolozsvári kir. ítélőtáblának 1904. nov. 3-án hozott és nov 8-án hitelesített, a határozattárba 11. szám alalt