Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1917 / 7-8. szám - A rossz telekkönyvtári névmutatókról

59' peranyagból látható — valami túlságos biztossággal nem számíthatott!). Az alperes B. a törvényszéki ítélet ellen beadott felülvizsgálati kérelmében azt mondotta, hogy a törvényszéki ítéletből ..tisztán kivehető" a törvényszéknek az az álláspontja, ,,mintha a bíróságnak nem is állana jogában a közigazgatási határozatok jogosságát megbírálni". Erre mondja a táblai ítélet indokolása, hogy „a kérdés eldöntésénél tehát nem bir súllyal annak vizsgálata, hogy a gyámhatóság mint közigazgatási hatóság mennyiben foglalhat el a tkvi hatóságot kötelező álláspontot a jogügylet jóváhagyásánál'. Amint látjuk, a tábla itt olyasmit imputált a felülvizsgálati kérelemnek, ami abban nincs benn. Azonban bizonyára a felülvizsgálati kérelem sem azt mondotta, amit mondani akart, hanem ennél sokkal többet. Mert kétségtelen, hogy ha az árvaszék a gyámot vagy gondnokot hanyagság miatt megbírságolja (gyámügyi törvény 128. §), ennek a határozatának a jogosságát a bíróság nem bírálhatja meg. A gyámügyi törvény ebben a kérdésben világosan intézkedik, amennyiben 191. §-a végbekezdésében azt mondja: .Jogérvényes gyámhatósági határozatok ellen bírói úton csak ezen törvényben megjelölt esetekben lehet orvoslást keresni." (Ilyen eset pl. az, amidőn a gyámhatóság a számadó gyámot vagy gondnokot fizetésre stb. kötelezi — gyámügyi törv. 130. §.) Ez a törvényes rendelkezés kizár minden vitát. Mivel azok a gyámhatósági határozatok, amelyeket az árvaszék a jogügyletek gyámhatósági jóváhagyása kérdésében hoz, nincsenek a törvényben olyanokként megjelölve, amelyek ellen bírói úton lehetne orvoslást keresni: szó se lehet arról, hogy a fennforgó esetben helyes lett volna a perben eljárt bíróságoknak a gyámhatósági határozat bírálatába bocsátkozni. Eljutottunk végre a legfontosabb, a legérdekesebb kérdéshez. A kereseteknek melyik kategóriájába sorozandó a tárgyalt pernek alapul szolgáló kereset? A törvényszéki ítélet indokolása e kérdésre így felel: ..Minthogy pedig jogszabály, hogy ha a telekkönyv valamely telekkönyvi bejegyzett jog vagy korlátozás tekintetében ellenkezik a valóságos jogállással, az által támadható meg a bejegyzés és követelhető a kiigazítás, akinek jogát a nem helyes bejegyzés sérti (Polg. törvénykönyv tervezete 388. §): azért adott esetben eme jogszabálynál fogva felperes követelheti a már többször említett korlátozással, vagyis az egyenlő rangsor feljegyzését . . ."