Telekkönyv, 1917 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1917 / 3-4. szám - A telekkönyvi hatóság szerepe a kisajátítási kártalanítás körében. 1. r.
19 lehet, mert hiszen ismeretes a kétségbevonhatatlan helyessége értelmezési szabály, mely szerint a kivételes jogszabályok szorosan magyarázandók. De ha a kiterjesztő magyarázat lehetséges volna is. ez önként értetődően csakis azzal a feltétellel foghatna helyt, hogy az valamely okból helyes. Ilyen okot azonban a kisajátított telek jelzálogos hitelezőinek kényszerkielégítése mellett felhozni egyáltalán nenf lehet. Egymagában az a körülmény, hogy a jelzálog elveszett, még korántsem ok a jelzáloggal biztosított követelés esedékessé tételére s annak a jelzálog helyébe lépett pénzösszegből való kény szerkielégítésére. A jelzálog elvesztése csupán annyit jelent, hogy a hitelező elesett a követelése biztosítékától. A hitelezőnek tehát csak ahhoz lehet joga. hogy ez a vesztesége pótoltassék. Vagyis a hitelezőnek csak azt van joga követelni, hogy neki olyan biztosíték adassék, mint amennyit elvesztett biztosítéka <t. i. a kisajátított jelzálog) ért akkor, amikor azt elvesztette. A magy. polg. törvénykönyv tervezetének második szövege Ugazs. Javaslatok Tára XIII. évf. május 25-iki külön száma) 59vS. §-ábán azt az új rendelkezést tartalmazza, hogy ..ha a zal<>^ tfiz\ agy más kár ellen . . . biztosítva van, a zálogjog kiterjed a bizíosító ellen kár esetében támasztható követelésre a követelés elzálogosításának szabályai szerint*'. (A képviselőház külön bizottsága által megállapított szövegben ez a rendelkezés némi szórendváltoztatással és azzal a hozzátétellel, hogy ..törvénynél fogva'" terjed ki a zálogjog a kárkövetelésre — az 595. §-ban foglal helyet. | Ez a rendelkezés azzal van indokolva, hogy ..a biztosító ellen keletkezhető igény hozzátartozik a zálogba adott dolog értékéhez: a záloghitelező esetleg ennek a körülménynek tudata és mérlegelése mellett kötötte meg a zálogszerződést és így a méltányosságnak felel meg, ha az esedékessé váló biztosítási igényre szintén kiterjed a hitelező zálogjoga". Ugazs. Javaslatok Tára XIV. évf. III. külön <zám 155. old.) Ez az eset teljesen analóg a kisajátításnak itt tárgyalt esetével. A tényállás mindkét esetben összevágó ajkatelemekből áll. Úgy az egyik, mint a másik esetben az történik, hogy a zálogos hitelező részben vagy egészben elveszti a zálogát, és hogy az így előállott zálogfogyás megfelelő értékkel pótoltatik. A törvényjavaslat sem megy azonban odáig, hogy még a le nem járt követelést is esedékessé téve. magát a kártalanítási összeget szolgáltassa ki a hitelezőnek., és kielégítse ezt. tekintet nélkül arra, hogy kíván-e