Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 7-8. szám - Gondolatok a bírósági ügyforgalmi és tevékenységi kimutatások szerkesztéséről kiadott 42.500/1914. I. M. számú rendelethez készített minták és Útmutatás olvasása közben

94 szóbanforgó rovatok mikénti kitöltésére ntmutatást adni; mert az Útmutatás nélkül meg tudtuk volna szerkeszteni a kimutatást. Nem kis fejtörést fog okozni a telekkönyvvezetőknek a VII. és VIII. sz. adatgyűjtő jegyzék egyes rovatának kitöltése; az egyes tkvezetők különbözőképpen fognak eljárni. Pl. a haszonélvezeti, — vagy lakhatási jog fenntartásával elajándékozott ingatlan tulaj­donjogának bekebelezése alkalmával az egyik tkvezető a „vissz­terhes jogügylet alapján", a másik az „ingyenes jogügylet alap­ján" rovatot fogja kitölteni. (Én pl. a visszteher nélküli rovatba írnám.* Kérdés: vájjon az ítélet alapján történt tulajdonjogi bekebe­lezési ügyeket a „végrehajtás útján" rovatba vegyük-e be? Szorosan vett végrehajtás útján oly ritkán kebelezünk be tulajdonjogot, hogy feleslegesnek tartom e rovat megnyitását. Kedves két főrovata van a VIII. adatgyűjtő jegyzéknek. Ezek szerint az életjáradék és kikötmény bekebelezésénél és tör­lésénél azok évenkinti értékét a jegyzékbe beírjuk. Már most az a kérdés: hogyan állapítsa meg a telekkönyvvezető azok értékét? Az említett jogok bekebelezése alkalmával talán kisétál a köz­ségbe, maga köré gyűjti az érdekelteket s azok bemondása alapján határozza meg azok értékét? Törlésük esetén meg felmegy a pad­lásra és kikeresi a pl. 10 év előtti adatgyűjtő jegyzéket s megnézi, hogy az életjáradék vagy kikötmény bekebelezése alkalmával mennyit jegyeztek be azok évenkinti értékül? . . . vagy ekkor is a nyakába veszi az országútat . . .? Egyről-másról. Egy osztálylevelet hat példányban csatoltak be. A bevezető ugyan­azt a bejegyzési bizonyítványt hatszor írta le. Mondottam neki: miért nem ment be az irodába, ott Írógépen, sokszorosító papir alkalmazásá­val, éppen egy hatodnyi idő alatt, egyszerre megkészíthették volna a bizonyítványokat. Azt kérdezte valaki: — Hát ezt lehet? Azt hiszem, mindent lehet ami munkát takarít meg s ami gyakor­lati dolognak látszik. Végre ez már az írógép százada, nem a ludtollé. * Helyesen: (L. folyóiratunk X. évf. 207. old. 6. és köv. old.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom