Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 6. szám - Moratóriumos kérdések

70 kedvezőtlen gazdasági helyzet közepette — rövid határidőre tűznék ki az árverést. Töröljük tehát a lejárt feljegyzéseket, a tilalom megszűntével pedig az újabb árverést csak a 144. §-nak megfelelő új árverési kérvényre rendeljük el. Ha a feljegyzés törlése ellen a felek nem is élnek jogorvoslattal: az újabb árverés kitűzése körül várható kontroverziának elejét vehetné a tilalmat megszüntető rendelet a kérdés szabályozásával. II. Az igazolás határideje. A moratóriumi eljárási rendelet és a moratóriumi rendelet idézett rendelkezései közt ellentét mutatkozik annak a kérdésnek a megoldásánál, vájjon a moratóriumi rendeletekkel engedett halasztás az előjegyzés igazolásának 15 napos határidejébe beszámítható-e. Az eljárási rendelet szerint az igazolás határidejét a moratórium nem érintené, a moratóriumi rendelet szerint ellenben ez a határidő a moratóriummal félbeszakad. Nézetem szerint a moratóriumi rendelet az irányadó, nemcsak azért, mert az eljárási iigazságügyminiszteri) rendelet a moratóriumi (minisztériumi) rendelettel nem ellenkezhetik, hanem mert ez a megoldás felel meg a törvény (a moratóriumi rendeletek) szellemének. Ellenkező esetben a hitelező, minthogy behajtási pert nem indíthat, az előjegyzés törlésének volna kitéve. Sem az igazolás határidejének meghosszabbítása, sem a pusztán igazolásra (megállapításra) irányuló per eszméje nem nyújt kielégítő megoldást. Azt a szabályt tehát, hogy az igazolási keresetet 15 nap alatt kell benyújtani, ne tekintsük az eljárási rendelet szerint fennálló „nem peres ügyre vonatkozó" szabálynak, hanem a moratóriumi rendeletben említett oly 'anyagi jogi) határidő megszabásának, melybe a moratórium ideje be nem számítható, s mondjuk ezt ki már az előjegyzést elrendelő végzésben. így sok vitának vehetjük elejét. Ugyanezt kívánja a méltányosság akkor is, amidőn a behajtási pert csak a követelés egy részére (váltó) lehet megindítani.