Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 1-2. szám - Az uj telekkönyvi statisztika

24 amelynek terülelén a megbecsülendő ingatlan fekszik, avagy amelynek területén található az az ingó dolog, vagy amelynek területén gyakorolják azt jogot, amelynek becslését kérik. Ha az L. bekezdés értelmében a becslésre több járásbíróság illetékes, a kérelmet közülük bármelyiknél elő lehet terjeszteni. 3. A kérelem előterjesztésére a polgári perrentartásnak (1911 : I. t.-c. = Pp.) l36—138 § ait kell megfelelően alkalmazni. 4. §. A beadványban vagy a szóbeli kérelemről készített jegyzőkönyvben elő kell adni azt a célt, amelyre a becslést kérik. A beadványhoz vagy a szóbeli kérelemről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell azokat az okiratokat, amelyek a becslés tárgyának pontos meghatározására s a kérelmező jogi érdekének valószínűvé tételére szükségesek. Ha telekkönyvezett ingatlannak, vagy ilyen ingatlant terhelő jognak becslését kérik, a beadványhoz csatolni kell még : 1. az ingatlan telekkönyvi betétének (telekjegyzőkönyvének) birtoklapjáról és tulajdoni lapjáról (A) és B) lap), ha pedig ingatlant terhelő jognak becslését kérik, még a teherlapról (C) lap) készült legújabb keletű kivonatos másolatot (1880 : XLVI. t.-c. 6. §-ának b) pontja); 2. az ingatlannak legújabb keletű kataszteri birtokivét ; 3. az ingatlannak az utolsó évről szóló adó- és becslési bizonyítványát (1914. évi 42.6Í!0 I. M. számú rendelet 3 § a ) Ha nem belsőségnek vagy nem belsőséget terhelő jognak becslését kérik, az azonosításnak helyszíni foganatosítása végett be kell még csatolni a kataszteri vagy a telekkönyvi térképről és ha a kataszteri térkép nem azonos (1886: XXlX. t.-c. 25 §. 2. bekezdése) a telekkönyvi térképpel, úgy a kataszteri mint a telekkönyvi térképről, ha pedig kataszteri térkép nincs, lehetőleg a legutóbb foganatosítóit birtokrendezés kiosztási térképéről készült o'yan hiteles vázrajzot, amely az ingatlant és a velf? szomszédos ingatlanokat telekkönyvi tulaidonobaik és tényleges birtokosaik megnevezésével feltünteti. II. A kérelem elintézése. 5 §. A bíróság a kérelmet rendszerint az érdekeltek meghallgatása nélkül intézi el. A Pp. 140. §-a megfelelően ide is szól. Ha a becslést nem a megbecsülendő dolognak tulajdonosa vagy tényleges birtokos i, vagy periig aem az kéri, aki a megbecsülendő jog gyakorlására jogosuk, vagy aki azt a jogot valósággal gyakorolj;*, a bíróság a kérelem elintézése előtt meghallgatja őket, kivéve, ha a becslést kérő hozzájárulásukat közokirattal vagy szabályszerűen kiálitott magánokirattal ig izolja, vagy ha a meghallgatásukkal járó halasztás a becslést kérőnek jogi érdekébe ütközik. Ha a 2. bekezdésben megnevezett érdekeltek ismeretlen helyen tartózkodnak, vagy meghallgatásuk, tekintene! az ügy sürgősségére vagy egyébként nagy nehézségbe ütközik és a körül-