Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 12. szám

149 nélkül zálogjogilag biztosíthatták volna. Hiszen épületeknek, különösen pedig nagyobb (legtöbbnyire ezekről van szó) épületeknek az'emelése iránt kötött szerződések nem olyan egyszerűek és nem olyan gyorsan jönnek létre, mint pl. a vétel, a szállítmányozás, bizomány, vagy akár a biztosítás, hanem hosszabb ideig tartó megbeszélés s terjedelmes, írásos szerződés mellett. Alkalmuk van tehát az építészeknek és kőmíveseknek egyaránt arra, hogy zálogjogi biztosítást szerezzenek az emelendő épületekre épp úgy, amint szerez a bank, amely az építkezés keresztülvihetése céljából a telektulajdonosnak kölcsönt ád. Nem forog ferm tehát reájuk nézve az a méltányossági szempont, hogy az üzletek gyors megkötése és gyors lebonyolítása jóformán lehetetlenné tette azt, miként követelésük biztosításáról előzetesen gondoskodjanak. Idejárul még az a további gyakorlati szempont, hogy visszaélések, súrlódások az én hosszas bírói tapasztalatom szerint, az ügyleteknek egyetlen fajánál sem fordulnak elő oly gyakran és oly mértékben, mint éppen épületek emelésénél, hogy továbbá többletmunkák, pótmunkák és ezekhez hasonló címeken tetemes összegre rugó vitás követelések támasztatnak, melyeket az építészek, építőmesterek a maguk javára könyvelnek el. Ezek a vitás követelések — nem kutatom, a foglalkozás minemüsége vagy a foglalkozó egyénisége hozza-e magával — számos esetben a bíróságok által nagyobb mérvben leszállíttatnak. A perek, amelyek ilyen építkezésekből származnak, rendszerint még a mi viszonyaink mellett is túlhosszú ideig tartanak, mert talán ezeknek a pereknek sajátossága azt hozza magával, hogy a perbeli követelés egyes téleleinél igen sok, az építkezésnél foglalatoskodott kőművessegéd, napszámos, fuvaros tanukra történik hivatkozás, akiknek, mert többnyire szerteszéledtek ,a perben előkéri tése és tanukként kihallgatása, az ismeretlen helyre távozottak helyett újabb tanuk kihallgatása már rendszerint hosszabb időt vesz igénybe. Ha tehát az építészeknek, építőmestereknek ingatlan előállítására vonatkozó szerződéseikből eredő könyvkövetelésekre a telekkönyvi rendtartás 88. szakasza alapján a zálogelőjegyzésnek a híróságok helyt adnának, akkor a beépített ingatlanok igen sokszor részben alaptalan, vitás követeléseknek a biztosítására lengének lekötve. ügy gondolom, hogy mivel a kir. Curiának állandó gyakor-