Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1915 / 12. szám
146 Könyvkövetelések zálogjogi előjegyzése. írta Dobi Imre, kúriai bíró. A könyvkövptelések zálogjogi előjegyzéséről a tkvi rtts. 88. szakaszának c) pontja szól. Eszerint a könyvkövetelések abban az esetben képezhetik előjegyzés tárgyát, ha a könyvek kellően (törvényszerűen) vezettetnek, ha továbbá az előjegyzési kérelem alapját képező könyvkivonat hitelesítve van és ha a könyv bizonyító ereje még el nem enyészett. Ebből az utolsó kellékből nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi könyvnek bizonyító erővel kell bírnia. A zálogjogi előjegyzésnek ez a kelléke átvezet bennünket egyfelől a kereskedelmi jognak, másfelől a polgári per jognak a mezejére. A kereskedelmi jog határozza meg azt, hogy könyvelés tárgyát mi képezheti és erre nézve a zálog előjegyzési kérelem elbírálásnál elöntő súllyal bír a K. T. 31. szakasza. Eszerint a szakasz szerint a kereskedelmi könyvelés tárgyát csupán kereskedelmi ügyletből származó követelés képezheti. Ami nem kereskedelmi ügylet, az abból eredő követelés, még ha kereskedőknek az ellenében keletkezett is, nem tárgya a könyvelésnek és ebből folyólag a kereskedelmi könyv ily követelés bizonyítékát nem is képezheti. A K. T.-nek 258—261. §-ai jóformán a kereskedőnek minden ügyletét kereskedelmi ügyletnek tekintik és ebből folyólag elkönyvelhetőnek tartják. Egyedüli kivétel az ingatlanok tekintetében keletkezett ügylet, amelyről a K. T. akként szól, hogy az ingatlanokra vonatkozó ügylet kereskedelmi ügyletnek nem tekintetik. Jóllehet a K. T.-nek ezek az intézkedései első pillanatra világosaknak látszanak, mégis több, évtizedes munka tanúskodik umellett, hogy a bíróságok gyakorlata — már akár kellemes, akár kellemetlen volt ez a gyakorlat a kereskedő világnak — a zálogelőjegyzés tekintet ében szorosan magyarázta azt, hogy mi képezheti az elkönyvelés tárgyát akként, hogy a könyvkivonal alapján a zálogjogi előjegyzés megadassék. # Nem kis nehézséget okoz az egységes bírói gyakorlat kialakulásánál az, hogy bíráinknak az a tömege, mely telekkönyvi kérdéseknek az elintézésével foglalkozik, éppen a kereskedelmi joggal egybefüggő kérdéseknek az elbírálása a bírák ezen részénél rendszerint nehézkesebb. Az azonban a bíróságok állandó gyakorlataként állapítható meg, hogy a bíróságok, eltekintve most a könyvkivonatok alak-