Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 11. szám

144 Szerkesztői üzenetek. Dr. P. Gy. úrnak. A rangsor megváltoztatásáról a Ükvi rendt.. 61. §-ának végbekezdése intézkedik ebben a szabályban: „Egyik hitelező csak annyiban engedhet a másiknak elsőbbséget, amennyiben ez által harmadik személyek jogai sérelmet nem szenvednek." Ez a szabály röviden mindent megmond. A hitelező engedhet elsőbbséget. Minő elsőbbséget? Magától értetődően a maga elsőbbségét. Nem a másét! Ha tehát a kérdésben említett hitelezőket vesszük: A. csakis az első helyet engedheti át, nem a másodikat (B.-ét), mert ehhez semmi köze, mivel erre a második helyreis áll az, hogy a hitelező engedhet elsőbbséget; már pedig A. a második helyre nézve nem hitelező. Ha tehát A. átengedi C-nek az elsőbbséget, helyesebben szólva a ranghelyét, akkor C. az A. helyére jut, vagyis az. első helyre. Ez a ranghelyátadás azonban B. jogait semmikép sem sértheti, tehát, amennyiben sértené: semmis. B.-nek ugyanabban a helyzetben kell maradnia, mint amelyben a rangváltozás előtt volt. Ha tehát voltak kifogásai A. ellen, ezeket a rangváltozás dacára érvényesítheti. Az idézett szabály ugyanis anyagi jogszabály és igy, mivel ugy beszél, hogy a ranghely-átengedés harmadik személy jogait nem sértheti: világos,, hogy akármit csinál egymás közt A. és C, ez B.-re nézve hátrányos nem lehet. Amit jogilag nem tehetünk, azt ugy kell tekinteni, mintha az ilyesminek megtétele lehetetlen volna. Már most hova kerül A. a ranghelyének átengedése után? Ha C. viszont átengedte a maga helyét A.-nak, akkor C. helyére; de ha ez nem történt meg, akkor az utolsó helyre, helyesebben a rangsor végére; mert a közbeeső helyek egyikét sem foglalhatja el, mivel azok egyike sem lett neki átengedve. A rangsor (vagy rangviszony) nem más, mint a tlkvi jogok érvényesülésének sorrendje. Ahhoz a helyhez tehát, amelyet valaki a jogának bejegyzésekor elnyert, neki joga van, amellyel szabadon disponálhat is (harmadik személyek jogainak sértése nélkül!), vagyis azt a helyet, az ő Tie/yéí^más hátrább álló jognak átadhatja. De ez a hely csakis így foglalható el. Ha tehát az első helyen álló jog megszűnik (kitöröltetik), akkor sem lép helyébe a második helyen álló jog. Ez utóbbi fog ugyan legelső sorban kielégíttetni, de nem azért, mert az első helyre előlépett, hanem azért, mert az első helyen nincs kielégítendő jog, tehát a kielégítéssel tovább kell menni. A német birodalmi tlkvi jog szerint ilyen esetben a kitörölt jog a tulajdonosra száll (ex lege), aki azt — amikor neki tetszik — lijra átengedheti valakinek. Ez egészen helyes is. Amikor B. az ő jogát szerezte, már előtte állolt A. (mondjuk 2000 koronás zálogjoggal), ő tehát ennék a körülménynek számításba vételével adott pénzt a második helyre. Már most mi jogon lépne ő elő az első helyre akkor, ha az megürül? És mennyiben szenved ő sérelmet, ha a megürült helyre újra bekerül egy 2000 K-ás tétel!? Budapesti Hirlap nyomdája.