Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 10. szám - Téved az ember míg törekszik

128 a végrehajtási el járás során elkövetett, tehát alaki sérelme, a célja pedig ennek az alaki sérelemnek a megszüntetése. Az előterjesztésnek a természete, alapja és célja szerint tehát ezt a jogorvoslatot az használhatja, akinek a jogi érdekét a kiküldőit eljárása, intézkedése, végzése (határozata) sérti. A megsértett jogi érdek nem szorítható éppen az anyagi magánjogra és nem szorítható a végrehajtási törvények eljárási formáira sem, amely formák különben első sorban szintén a magánjogi érdekek védelmére szolgálnak, hanem lehet ez a jogi érdek olyan is, amely csak közvetve bír magánjogi jelentőséggel. A köztemető tulajdonosának, fenntartójának, felügyelőjének nincs közvetlen magánjogi érdeke abban, hogy a temetőben levő sírnak vagy sírboltnak a felszerelésére a végrehajtó zálogjogot ne szerezzen, mert az a felszerelés nem az ő tulajdona, a felszerelés felett ő magánjogi tekintetben nem is rendelkezhetik. Az ő magánjogi érdeke abban határozódik meg és abban merül ki, hogy a sírnak, sírboltnak az ő tulajdonát képező, az ő részéről fenntartott, az ő felügyelete alatt levő temetőben elhelyezett felszerelése a sírnál vagy sírboltnál az azt felszerelő harmadik személynek a jogi érdékében megmaradjon. Ehhez a magánjogi érdekhez kapcsolódik azonban a köztemetőhöz való viszonyával, az ő állásával együttjáró az az érdek, hogy a köztemetőben elhelyezett s a kegyelet tárgyaiul szolgáló sírok és sírboltok felszerelése háborítva ne legyen, hogy a kegyeletnek általános érzése meg ne sértessék, hogy a végrehajtási törvényeknek úgy az eljárás formájára, mint tartalmára vonatkozó szabályai a köztemetőben foganatosított végrehajtási eljárásnál megtartassanak. Ezek a szempontok megkövetelik, hogy a síroknak vagy sírboltoknak köztemetőben elhelyezett felszerelésére foganatosított végrehajtás során a bírósági kiküldöttnek eljárása, végzése ( határozata) és intézkedése ellen a köztemető tulajdonosa, fenntartója, felügyelője részére az előterjesztés joga meglegyen. Akinek az előterjesztéshez joga van, azt már ebből a jogából folyólag az előterjesztés felett hozott bírósági végzés ellen a felfolyamodás joga is megilleti. Kelt és hitelesíttetett a m. kir. Kúria I. sz. jogegységi tanácsának 1915. évi május Ihó 29-én tartott ülésében. Budapesti Hírlap nyomdája.