Telekkönyv, 1915 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1915 / 1-2. szám - Az uj telekkönyvi statisztika

13 fogalom kristály tiszta definicióját nem találjuk sehol. Idéztem a polgári törvénykönyv tervezetét, amely sötétséget borit a kérdésre, a helyett, hogy megállapítaná. Hivatkoztam a 44987/1892 sz. rendeletre, mely külön tételben emliti; tehát másnak emliti az élelmezést, tartást és másnak a kikötményt, holott mi éppen az élelmezést és tartást gondoltuk mindig kikötménynek. Rámutattam arra, hogy a tervezet 696. §-a szerint más a kikötmény és más a termények mennyisége. A tervezet e téren való abszurdumainak koronájaként pedig az 1222 §-a használatot és haszonélvezetet is felületes, zárjelbe tett, odavetéssel kikötménynek nevezi. Most már azután: ha a törvényalkotó legmagasabb uraságok sem tudják megmondani határozottan, hogy mi a kikötmény, hogyan tudjuk mi megállapítani : a statisztika szerény képzettségű, nem jogász vezetői ? ? Noha el is szédültünk a fogalom meghatározás e káoszában, azért csak talpunkon állunk mi mégis. így gondolkodunk: ha egyszer a statisztikában már van váltó, egyébb kölcsön, életjáradék, akkor a C lapra kerülő kikötmény igazán nem biztosithat mást, mint azt a bizonyos fél akó bort, két kanál zsirt, fél disznót, tiz kéve kukorica-szárt és a közgazdasági élet hasonló hatalmas eszközeit, melyeket az ajándékozó öreg szüle a gyermekeivel szemben kiköt. Két jérczét stb. ezen kikötés okán szoktunk mi nem törvénycsinálók kikötménynek nevezni. Én édes Istenem, de hol muszáj a magyar statisztikában benn lenni, még hetenkinti 1—2 kanál zsirok, az évi 10 kéve szőllő venyigék és a két heti deczi törköly pálinkák, a félévi rozs zsúpoknak s csirkék és cserebogarak lábujának is ? Azaz ezek értékének, mert hiszen a két kanál zsirt csak nem Írhatom be in natura a statisztikám rovatába ? Igen ám, megint az Isten szent szerelmére kérem a statisztikát tervező urakat: aki nem 1—2 évtizedig, de csak egy hónapig is volt valaha telekkönyvnél, annak tudni kell, hogy száz okirat közül 99-ben nincs pénzben kifejezve a kikötmény értéke! Miért? Ezt is tudja az, aki az életet ismeri. A kikötmény értékét tehát azért nem lehet meghatározni, mert pl. a háború kezdetén 30 tojást adtam két koronáért. Akkor mikor e sorokat irom csak tizenkettőt adnak. Ezelőtt 30 évvel Balaton-Füreden két garas volt egy ebéd, ma 4 korona. Az árszabályt csináló szülő tehát azért köt ki terményeket, hogy élete végéig jól lakhasson. Ha ugyais csak pénzt köt ki: nem bizonyos, hogy jól lakhatik rajta.