Telekkönyv, 1914 (19. évfolyam, 1-12. szám)

Melléklet: Telekkönyvi iskola

Í48 rendelkezése, hogy minden úrbéri jobbágy- és zsellértelek külön telekkönyvi testként és annál az oknál fogva, mert ezek a birtokok igy egynél több külön sorszámmal megjelölt ingatlanokból állottak, I. alatt vétessék föl. (Lásd az 1855. évi febr. 26-án kelt utasítás I. mintáját és az 1867. nov. 8-iki utasitás VII. mintáját.) A polgári (városi) ingatlan javak tekintetében a helyszinelési szabályok akként intézkedtek, hogy minden önálló ház azon földdel, amelyen áll s a mellette létező udvarral, kerttel, szántófölddel s egyéb térrel (belső telki birtokkal) együtt és még más ugyanazon községben fekvő olyan földekkel (külső telkekkel) együtt, amelyek eddig is azzal a házzal törvényesen vagy a törvényes szokás szerint egy egésszé voltak egyesitve vagy ha a tulajdonos ezen egyesitésbe beleegyezett, egy telekkönyi testként és annál az oknál fogva, mert ez a birtok is egynél több külön sorszámmal megjelölt ingatlanból állott, I. jel alatt vétessék föl. A helyszinelési szabályok szerint minden telekkönyvi testet — volt légyen az akár nemesi, akár jobbágyi, akár polgári birtok — /. jel alatt kellett a telekjegyzőkönyvben fölvenni, mihelyt az egynél több külön sorszámmal megjelölt ingatlanból állott. Ellenben, ha az ingatlan önmagában véve képezett egy telekkönyvi testet s mint ilyen csak egy külön sorszámmal jelöltetett meg (állott légyen az bármennyi helyrajziszámból): a helyszinelési szabályok szerint azt jel alatt kellett a telekjegyőkönyvben felvenni. (Lásd az 1855. február 26-iki utasításhoz csatolt I. alatti mintában a -+- Rothgrunde 1. és 2. sorszámok alatt felvett két darab szántót, — az 1867 évi nov. 8-iki utasításhoz csatolt VII. számú mintában -f irtvány 1. sorszám alatt felvett rétet és az 1870 február 5-iki (erdélyi) tlkvi rendtartáshoz csatolt telekjegyzőkönyvi mintában a + Irtványok 1—3. sorsz. három drb szántóföldet, a + Hegyvámos földek 4—6 sorszám alatt felvett három darab szőlőt és a + Irtvány 7 sorszám alatt felvett egy drb szántót.) Most már, azt hiszem, megértettük, hogy miért vannak a telekjegyzőkönyvekben és az ezekből készült betétekben az ingatlanok kétféleképen (I. és + jelekkel) megjelölve. De talán még azt kérdhetné valaki, hogy miért jelöltettek meg az ingatlanok a telekjegyzőkönyvekben II. III. IV. stb. római