Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 6. szám - Munka-kiosztás

111 rad; de igazgatása, kezelése és közös használatának szabályozása a társulatot illeti. Egyebekben is a közös legelő felől a tulajdonostársak jogait a közösen érintő ügyekben a társulat rendelkezik, ez a jogköre azonban a közös legeiő elidegenítése és megterhelése tekintetében csak a 21. és a 22. §-ban megengedett rendelkezésekre valamint az illetőségeknek dologi teherként járulókokkal megterhelésére (40. §) terjed ki. A tulajdonostársak összessége a közös legelő felől a társulati közgyűlésen kivül egyáltalában uem rendelkezhetik. Az egyes tulajdonostársak a társulat fennállása alatt csak illetőségeikről és csak e törvény korlátai közöt rendelkezhetnek. 23. §-a szerint: Ha a tulajdonostársak illetőségei a telekkönyvben egyénenként kitüntetve nincsenek, a társulat megalakulásával a közös legelő tulajdona a társulatra száll át és ez egyes tagokat csupán a legelőnek a jelen törvényben szabályozott közös használata és az ezzel járó jogok illetik meg. Ily esetben a közös legelő tulajdonát a társulat javára kell bekebelezni. Ha a tulajdonostársak illetőségei a telekkönyvben egyénenként ki vannak ugyan tüntetve, de az illetőségek tekintetében a tulajdonjogi bekebelezésen kivül más telekkönyvi bejegyzések fenn nem állanak vagy csupán oly bejegyzések állanak fenn, amelyek az összes egyéni illetőségekre nézve azonosak és azonos rangsorban vannak, vagy ha a tulajdonjogi bekebelezésen kivül eső telekkönyvi bejégyzések által érdekeltek e bejegyzések törléséhez hozzájárulnak : a tulajdonostársaknak vagy a társulat megalakulása után a társulat közgyűlésének az összes illetőségek szerint számított többsége a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával kimondhatja, hogy a közös 'legelő tulajdonát a társulatra ruházza át és hogy az egyes tagokat csupán a legelőnek a jelen törvényben szabályozott közös használata és az ezzel járó jogok illetik meg. Ily rendelkezés esetében a közös legelő tulajdonát a társulat javára kell bekebelezui és a tulajdon a bekebelezéssel a társulatra száll át; a tulaj donostársi illetőségeket a telekkönyvben hivatalból le kell jegyezni, az azokra vonatkozó bejegyzéseket pedig törölni kell. Ha az előbbi bekezdésben emiitett rendelkezés oly esetben történt, amelyben a közös legelőbeli összes egyéni illetőségekre nézve a tulajdonjogi bekebelezésen kivül csupán oly bejegyzések állanak fenn, amelyek azonosak és azonos rangsorban vannak, ezeket a bejegyzéseket, hacsak az érdekeltek törlésükhöz hozzá nem járultak, a társulat tulajdonába átment legelőre vonatkozó bejegyzésekként egyidejűleg hivatalból át kell vinni e legelő telekjegyzőkönyvébe vagy telekkönyi betétbe. Tehát ha ez a törvény életbe lép, a 23. § értelmében az alapszabályokban megnevezendő jogi személy is lehet a közös legelő tulajdonosa. Addig azonban, mig ez életbe nem lép (végrehajtásával a földmivelésügyi, az igazságügyi, a belügyi és a pénzügyi miniszter van megbízva), sőt ennek életbelépte után is, mind azokban az esetekben, mikor a tulajdonjogot a társulat közgyűlése kifejezetten át nem ruházza a jogi személyre, a mostani telekkönyvezési módot kell alkalmazni, még pedig ugy, hogy habár a tervezetbe az 1904. évi 10320. I. M. sz. rendelet fent idézett 2. § ában jelzett személyek vannak is a B lapra bejegyezve, mindig ki kell nyomozni a tényleges birtokost is és az 1886: XXIX'. tc. 15—18. §-ai az 1889: XXXVIIf. tc. 5-8., 11—13., 16-17. §-ai az 1891: XVI. tc. 15-18. §-ai az 1912: VII. tc. 32—35. §-ai alkalmazásával lehetőleg a tényleges birtokos javára kell a tulajdonjogot bejegyezni, nem pedig a tervezet, A lapjára bejegyzett személy vagy örököse javára,