Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 5. szám - Az 1912. évi VII. tc.-nek a betétszerkesztésre vonatkozó rendelkezései - Az állam teljes és korlátozott bányamivelési jogáról [2. r.]

95 arra, hogy a nyitott telekkönyv üres C lapja valahogy megnyugtatva bennünket arról, hogy az nem azért üres, mert a tételeket tévedésből nem hozták át. A € lapra ezt kellene irni: „Áthozandó tétel az anya telekönyvben nem volt." Ha már most a bevezető ezt a megjegyzést elfelejtené oda irni; akkor a betekintő azonnal figyelmes lenne arra, hogy esetleg fennálló tételeket bizonyára nem hozták át. így azután az örökösen háborgatott, zaklatott, a nyolc napos rendszer miatt agyonhajszolt szegény tisztviselő feje fölött nem lebegne olyan vészesen a súlyos felelősség Damokles kardja. Az ajánlott mód mellett is megtörténhetik, hogy nem hoznak át terhet. Ha t: i. a fennálló terhet fenn nem állónak nézik el. Ez ellen persze nem használ az ajánlott orvosság. Ez csak akkor jó, mikor az uj C lapra feledékenységből egyáltalán nem vetnek ügyet. A piliscsabai 605. sz. betétben az A lapon az ingatlanok fölsorolássá fölött ez áll: + Clotild-telep. Vagyis ez lenne az ingatlanok jogi minősége. Az ott lakók a telepüket egy Clotild nevü nő után nevezték el. A telekkönyvi bevezető tehát, a betét megnyitásakor a jogi minőséget kifejező (úrbéri, nemesi, zsellér-birtok) szavak mellé uj szót teremtett. Most az egyes betétekben az egyedül álló -h 1. sorsz. ingatlan fölött is mindenütt ezt a naivságot látjuk: + Clotild-telep. Az egyik betétben ezt olvasom: „Az 1911. november 2.-án kelt adás-vevési szerződés és a reá vezetett, az 1911. december 1-én kelt nyilatkozat alapján . . .« Hát olyan fontos dolog ez a telekkönyvi bejegyzés szempontjából, hogy a nyilatkozatot a szerződés papirosára vezették-e vagy egy másik papirosra? Az ilyen oktalan copfoktól a jó érzék végre megkímélhetné a telekkönyveket.