Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 5. szám - Az 1912. évi VII. tc.-nek a betétszerkesztésre vonatkozó rendelkezései - Az állam teljes és korlátozott bányamivelési jogáról [2. r.]

86 titási jogot nem mint hatóság gyakorolja (ez esetben nem volna szüksége kisajátítási engedélyre), hanem mint bármely természeti vagy — magánjogi jogi személy vállalkozó, vagyis mint kisajátító is magánjogi alanyként szerepel. A kisajátítással tulajáont szerez. Csakhogy a város mint tulajdonos egészen más, mint a magánszemély — tulajdonos. És a különbség ebben van. A város tulajdonában álló dolgok túlnyomóan közcélokat szolgáló alapok (útalap, iskolaalap, kórházalap stb.) alkotó részei. Ezek az alapok mind önálló léttel birnak s keletkezésükkel csak azért nem jár együtt a megannyi külön jogi személyiség létesülése, mert kezelésükre külön szervezetek nem kellenek, miután valamennyit ugyanaz az egy jogi személy, a város kezeli. Ez alapok között egészen a jogviszonyokkal azonos viszonyok keletkezhetnek. Így pl. akkor, amidőn az egyiknek állagából vagy jövedelméből a másik gyarapittatik, visszatérítési kötelezettséggel (kölcsön), vagy e nélkül (ajándék). Ezek az átutalások az alapok fölött rendelkező szerv ugyanazonossága folytán rendszerint akadálytalanul mehetnek végbe, de kétségtelen, hogy szükség esetében (ha erre egyébként a törvényes előfeltételek megvannak) kényszer alkalmazásával, vagyis kisajátítással is keresztülvihetők. Szükség lehet a kisajátításra, ha az igénybe venni szándékolt alapot harmadik személy joga terheli és ez az ő jogával terhelt alap csökkentéséhez hozzá nem járul. Képtelenségre is vezetne, ha ilyen esetben a kisajátítás kizárva volna, ha a nyitandó utca vonalába eső területek mind elvehetők volnának, csak éppen magának a kisajátító városnak a telke nem és csupán azért, mert azt haszonélvezeti jog terheli, amikor szabály, hogy „bérlők, haszonbérlők és haszonélvezeti vagy más szolgalmi joggal birok igényei a kisajátítást nem gátolják" (1881: XLI. tc. 28. §)! Az állam teljes és korlátozott báiiyamivelcsi jógáról.* Irta dr. Oabona Lajos. Az állam teljes vagy korlátozott bányamivelési jogának, valamint e jog átruházásának telekkönyvezését a T. nem szabályozza kifejezetten és csak annyit mond, hogy az állam kor* Az előző közleményt lásd a 4-ik számban.