Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

60 Meggondolandó különben még > az is, hogy abban az esetben, ha a csatornákkal szomszédos földek talajvizének megszűnése következtében a mellókesatornahálozat fentartására többé szükség nincsen, a kiszáradt mellékcsatornák m-drót, amelyek többnyire keskeny és rövid föld-zalagok lesznek, a község hogyan veheti majd gazdasági művelés alá, továbbá az, hoey a szomszédos földek tulajdonosai és a község között ezek a kis földterületek nem adnak-e majd alkalmat kellemetlen vitákra és bir'okháboritááokra, melyek a községnek nehézkessége miatt utóbb arra vez thetnek, hogy a szomszédos földek tulajdmosai a kérdéses földcsíkokat elbirtokolják. A mondottakból folyik az is, hogy a kérdéses molJékesatprnák ti-ztán tartása nem a kö'/ség kötelessége és a község erre szintén nem kényszeríthető (Dr. Gabona) K. I. urnák. Nem helves, ha a férj- és feleségnek a tagosításkor külön tagok hasittatnak ki a telekköny vileg közös mlajdonban állott, régi birtokbóli hányadrészek helyett. (A 30/1909. LM. sz. rendelet 12!. és 122. íjai, valamint az 500/1908. IM. sz. rendelet 84. § e) és f) betűiből folyoan a kiosztást munkálatok a telekköuyv nyomán és avval összhangban készítendők.! Nézetünk szerint ilyen esetben a telek könyvátalakitáskor az átal. szabályrendelet LH. §-nak a) betűje megfelelő alkalmazást nyerhet. (R.) M. L. urnák. A székesfőváros területe két telekkönyvi hatósághoz tartozik és pedig a budapesti törvényszékhez és az J — III. ker. jbírósághoz. A budapesti törvényszéknél két telekkönyvet vezetnek és pedig a főváros dunabalparti részének telekkönyvét és a Szt.-Md,rgitsziget telekkönyvét. Az utóbbi telekkönyv mindössze egyetlenegy brtétböl és három térképszelvényből áll, amelyben 22 részlet van felvéve. A térképszelvényekről nem tűnik ki, hogy kat^szteriek-e azok, vagy a fővárosi mérnöki hivatal által készítettek. Részletosztások ebben a telekkönyvben nem történtek. A telekkönyvet alkotó egyetlen betét állítólag- az újpesti betétek szerkesztésével egyidejűleg szerkesztetett. Valószinü tehát, hogy a térképszelvények is kataszteriek. A főváros pesti részének telekkönyve több mint 18000 betétből áll, a melyek mindenikében csak egy részlet van felvéve. A térképszelvények kétfélék, t. i. beltelkiek és kültelkiek. A beltelki szelvényeket a fővárosi mérnöki hivatal földmérési osztálya készítette az 1891. évi március hóban. Léptéke 1" = 10 öl. Ezeken a szelvényeken az egyes részletek ábráiban kétféle szám látható. Az egyik a házszám, a másik a telekkönyvi helyrajzi szám. Előfordulnak ezenkivül egyes helyeken betűkkel való jelzések is. Szabályozás esetén ugyanis az egyes telkekhez az utcákból és közterekből hozzátoldott és viszont a telkekből az utcák s terek kibővítése végett lemetszett darabokat a szabályozást feltüntető vázrajzon betűkkel jelzik és 'i területszámitás eredményének feltüntetésénél külön csoportosítják. Ezeket a betűket azután a tlkvi térképbe is beírják. Az utcák számozva nincsenek, de neveik be vannak irva. A szelvények egyes részein a részletek szakgatott, illetve pontokból álló határvonalakkal vannak feltüntetve. Ezek a részletek a szelvények készítésekor üres telkek voltak, amelyeknek határvonalai a későbbi szabályozások következtében több helyen megváltoztak, aminek következtében sok helyen egymást keresztül-kasul átszelő vonalak láthatók, amelyek közül azonban a jelenlegi részlethatárvonalak vörös tintával vannak berajzolva. Már a térkép készítésekor is sok tört helyrajzi szám volt, sőt többszörösen tört helyrajzi számok is léteztek. Ehhez járult, hogy a későbbi telekfelosztások gyakran akként vitettek keresztül, hogy több szomszédos részlet egyesittetett és az igy keletkezett összterület az előbbi részlethatárvonalakat átszelő vonalakkal osztatott fel. Jlyen esetekben egyúttal rop-