Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 3. szám - Egyetemlegességből folyó viszásságok

49 temlegesen kötelezkedtek, megvehető tehát az egész követelés az egyik társon is. De megtoldja érvelését azzal is, hogy az első helyen bekebelezett jelzálogos hitelezőnek olyatén megszorítása, hogy ő adósai közül ki ne engedhesse azt és akkor akit és amikor akar, meg nem felel a szabad rendelkezésnek s oly céltalan korlátozás lenne, mely a hitelezést csak békóba verné s a köznek mit sem használna. És ez előtt az érvelés előtt meg kell hajolni. Ha a hitelezőt abban korlátoznánk, hogy az adósaival szabadon rendelkezhessen, akkor nagyon sok jelzálogos hitelezőn, de még több adóson sok jogsérelem esnék. Szenvedne az ingatlanok forgalma s szenvedne az egész telekkönyvi intézmény. A törvénynek a hitelezőt védő intézkedéseit a felhozott példában csak a C 1 alatt bekebelezett jelzálogos hitelezőnél látjuk fennforogni, mert a második helyen bekebelezett hitelező megvédve egyáltalán nem lett. A végrehajtás végleges lebonyolítása után ugyanis az a végeredmény, hogy ha az első helyen bekebelezett intézet nem bocsátja ki az obligóbói a feleséget, akkor az intézet megkapja a maga 1000 koronáját s a fenmaradt 3000 koronán egyenlő felerészekben osztozik a második helyen bekebelezett hitelező és a feleség. Vagyis mindegyik kap 1500 koronát. Most ellenben, hogy az intézet a feleséget kiengedte, kap az első helyen bekebelezett hitelező 1000 koronát, a feleség egészben megkapja az ő 2000 koronáját és a második helyen bekebelezett hitelezőnek nem jut több 1000 koronánál. A második helyen bekebelezett hitelező kézen fekvőnek találja, hogy valaki az ő kárán gazdagodott. És mivel az első helyen bekebelezett 1000 koronás követelés a feleség külön vagyonán is mellékjelzálogon volt bekebelezve, s most kielégités folytán ez is megszűnik, perrel támadja meg a feleséget. Ennek a pernek a kimenetele is egészen bizonyos. A kir. Kúria 7732 887. sz. határozatában kimondta, hogy a végr. törv. 190. §-ában foglalt óvintézkedések elmulasztása által felperes maga fosztotta, meg magát attól a törvény engedte jog érvényesítésétől, hogy az egyetemleges adóstárs a közös tartozás részbeni viselésére köteleztessék. A most hivatkozott helyen látható elsőbirósági határozat