Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)
1913 / 10-12. szám - A blanketták és bejegyzési minták. 1. r.
163; A bejegyzési minta már elhagyja e szavakat, tehát álláspontunkra helyezkedik. Vagy az egyik, vagy a másik tartalom a jó. A keletben mióta a világ világ volt, a község nevét mindig elől irták, igy van ez az okiratokban is. Miért teszi tehát a minta a községet a nap után? Miért kelljen az előadónak vesződni a természetes sorrend föl forgatásával ? A I. 1—2,. II 1-2., + 1. sorszám s 226., 227., 438., 439. ós 824. helyrajzi szám nlatt foglalt, fs B sorszám szerint) Kis Péter és neje Nagy Erzsébet nevén álló illetőségre A minták minden esetben kiírják a helyrajzi szám mellett az A lap sorszámát is. Ez igen nagy munkatöbbletet okoz. Az előadónak úgyis a helyrajzi számokat keli nézni és irni. Ha ezt megtette, reá nézve a sorszám közömbös. A bevezetőnek úgyis össze kell hasonlítani a helyrajzi számokat. A leíróra nagy terhet ró a leírás, mert éppen a számok hátráltatnak legjobban az írógépen. Kifelé meg éppen közömbös mindenkire a sorszám. A bevezetőnek egyszer-urásszor van némi könnyebbsége, de ezzel nem ér fel az, ha az előadó, leíró, egyeztető több időt veszt el. Az előadó nem köteles a bevezető kényelmét szolgálni. A bejegyzési mintákban egyébként sincs benn sem a sor-, sem a helyrajzi szám. A bevezetőre tehát a sorszámnak nincs is értéke. Csupán zálogjogi bekeblezés elrendelésnél kell kitenni a sorszámot, mert itt meg a helyrajzi számot hagyhatja el a végzés. A sorsz. kitevésének a tjogi végzésben csak akkor volt értelme, ha a tkvben nagyon sok ingatlan volt s az előadó nem akarta, hogy a bevezető soká keresse a helyrajzi számot. Azt azonban fölösleges irni, hogy „+ 1 sor, 400 hrsz. ingatlan", mert a bevezető úgyis rögtön megleli az ingatlant. Hisz nincs is több a tkvben. A I. 1—2. Fölösleges az A betű, mert mindenki tudja, hogy az ingatlan az A lapon van, n^m a B vagy C lapon. Ezek mind régi időtrabló copfok, amelyek százmilliószámra íratják a fölösleges betűt. Számú, sorszám, helyrajzi szám, hosszadalmaskod ás. A sz., sorsz., hrsz. olyan közkeletű rövidítések, hogy hosszabb alakjukkal kár az időt tölteni sok százezer esetben.