Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 10-12. szám - Telekkönyvvezetési helytelenségek

151 szűnik és a b i tisztviselőtelep egyesületnek jogában áll tőle az ingatlant az alapszabályokban megállapított föltételek és módozatok mellett visszavenni és a telekre a tulajdonjogát bekebeleztetni". Ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban a C) lapon a következőket jegyezték be: „ azon kikötmény, hogy ab i tisztviselőtelep egyesület egyes tagjai a megvett birtokból részükre kiosztott ingatlant 10 évig szabad kézből másnak, mint az alapszabályok 6. §-nak a) pontjában emiitett tisztvise­lőknek, hivatalnokok-, tanárok , tanítók- és a közös hadsereg vagy honvédség kötelékébe tartozó tiszteknek el nem adhatják, továbbá, hogy aki ezen szer­ződési feltételt megszegi, köteles eredetileg nyert beltelke után kötbér címén az eladó kincstárnak ötven frtot megfizetni, ha azonban a telek tulajdo­nosa B.-röl hivatalosan áthelyeztetik, meghal vagy pedig telke végrehajtás utján eladaiik, ezen három esetben a telek az alapszabályok egyéb határozmányainak figyelembe vétele mellett korlátlan eladás tárgyát képezheti: a m. kir. kincsár javára bekebeleztetik". Be van itt kebelezve a tulajdonjog tagsági elletmény cí­mén. Ez nyilván azt akarja jelenteni, hogy mihelyt valaki taggá lesz, ez annyi, mintha vett volna. A tagsági dij helyettesíti a vé­telárt. A taggá válás létesiti a telekszerzés jogalapját. Tehát mi­helyt valaki taggá lesz, követelheti a bekebelezési engedélyt. A szerzés jogalapja, eszerint a tagsági jog, nem a tagsági illetmény. Az utóbbi a telek. A tulajdonjog két „megszorítás"-sal van bejegyezve. Az egyik abban áll, hogy a telek beépítése előtt el nem ad­ható. (Elcserélni vagy elajándékozni tehát lehet ? !) Ez részleges és feltételes elidegenítési tilalom, szintén anélkül, hogy az állagra vonatkozó dologi igényt biztositana. A beépítés nélküli eladás ilyen igényt nem sért. A tilalom tehát érvénytelen. A másik megszorítás : bontó feltétel. De hogyan van ez a feltétel bejegyezve ! Először is alapszabályokra való hivatkozással. Hát ez még akkor sem helyes, ha az egyesület — melynek alapszabályairól itt szó van — részvénytársaság vagy szövetkezet s igy alapsza­bályai a kereskedelmi cégjegyzék okmánytárában őriztetnek és mindenki által megtekinthetők. Mert a tkvi rdtás 62. § ának má­sodik és harmadik bekezdése szerint a bejegyzett jog — itt tu­lajdonjog — „meghatározásai"-nak — itt a bontó feltételnek — vagy a bejegyzésből kell kitűnni, vagy a bejegyzés alapjául szol­gáló okiratból. Erre az okiratra a bejegyzésben hivatkozni nem kell, mert az törvénynél fogva kiegészítő része a bejegyzésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom