Telekkönyv, 1913 (18. évfolyam, 3-12. szám)

1913 / 10-12. szám - Telekkönyvvezetési helytelenségek

148 telekkönyvben bejegyzett jogra vonatkoznak, oly jogok, jogügyletek, korlátozások, meghatározások és egyéb körülmények, amelyeknek bejegyzését a törvény határozottan nem engedi meg. Máskép a telekkönyv oly tultömötté és bonyolódottá válnék, hogy mert túlságosan sok célnak kíván szolgálni, éppen azoknak nem szolgálna, amelyeknek éráekében a nyilvánkönyvek intézménye létesült". A tervezet tehát egyenesen tiltó szabályt állit fel a kifejezetten meg nem engedett bejegyzések foganatosítása ellen. Kétségkívül ez a mai jog álláspontja is, ha nincs is benne kifejezetten a tervezet tiltó szabálya. Lássuk már most, hogy a fennálló szabályok szerint bejegyezhető volt-e a tárgyalt korlátozás ? Miben áll ez a korlátozás ? Lényegileg az átruházásnak, vagyis az eliáegenitésnek és az építkezésnek, vagyis a telek haszonvételének megszorításában. Az elidegenítési tilalomról a Kúria 74. sz. polgárjogi döntvénye intézkedik. Ez a döntvény indokolása első bekezdésének a végén világosan kimondja, hogy az „oly elidegenitési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti és ha mégis bejegyeztetett volna, hatálytalan, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti". — A „döntvényben körülirt feltételek" közül bennünket itt csak egy érdekel és pedig az, amely szerint szükséges, hogy az elidegenitési tilalom „harmadik személynek vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását célozza". Az általunk tárgyalt bejegyzésből ilyen igényt megállapítani lehetetlen. Akinek a telek állagára van igénye, az csakis akkor van biztosítva, ha a telek annál marad, akivel szemben az igény érvényesíthető. Az olyan igény, mely nem követeli meg az elidegenítés kizárását, hanem csak térbeli korlátozását, nem lehet az állagra vonatkozó igény. Ami az építkezésnek, tehát a haszonvétel egyik módjának megszorítását illeti, általánosau el van ismerve, hogy a tulajdonjogot jogügyleti uton csak az olyan, a tulajdonjogban foglalt valamelyik jogosítvánnyal ellentétes jog korlátolja, amely dologi jog vagy dologi hatályú jog, vagyis az idegen dolgon levő jogok és az elidegenitési s terhelési tilalom. (Magy. jogi lexikon