Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1912 / 3. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapitása kérdésében
09 jogi kapcsolatot tesz föl, csak egyesekre t. í, azokra, kik a telekkönyvezetlen erdő-, legelő- és nádasilletőséget a telek nélkül szereznek vagy ez illetményüket maguknak fentartják, sérelmes, addig az elöljáróság által összeállított „legelőbirtokosok névjegyzékéiből kitűnő az a felfogás, hogy a legelő-, erdő-, nádasilletmény nagysága az illető úrbéri telek vagy a külsőség vagy csak a szántóföld területének nagyságától függ, már az elöljáróság által jogosultnak elismert személyek nagy részének jogát is sérti. A szóban forgó concret esetben az úrbéri legelő elkülönítésekor a volt úrbéresek részére a közös legelő a törvényes mennyiségben adatott ki, vagyis annyi, hogy abból egy egész úrbéri telekre 3 hold, fél úrbéri telekre 2 hold, 74 úrbéri telekre 1 hold és 7g úrbéri telekre szintén 1 hold legelő illetmény esett, tehát az V8 és V4 telekre egyenlő nagyságú legelőilletmény, az Va telekre az V« és 1!* telekre esőnél 100%-kal több, az egy egész telekre pedig az Va telekre esőnél annak öO'Vi-ával, az 1 -i és Va telekre esőnél pedig annak 200%-ával több legelőilletmény, vagy más szóval a fél telekre kétannyi legelőilletmény esett mint az 1 « v. 18 telekre, az egy egész telekre pedig háromannyi mint az V* v. V» telekre és másfélannyi mint a fél telekre. Az 1836: V. tc. bevezetésének második bekezdése és 1. §-a szerint a volt temesi bánság területén V« úrbéres telek 6 hold (némely helyen 7 hold), V4 úrbéres telek 10 hold, 1 2 úrbéres telek 17 hold és egy egész telek 31 hold belsőségi-, szántós rétfekvőségből áll — holdját 1600 D-ölével számitva. Mig a törvény szerint az 1 * telek után a telek nagyságához viszonyítva aránylag nagyobb területű legelőilletmény jár, mint a nagyobb telkek után, addig az elöljáróság számítási módszerének alkalmazása esetén a legelőilletmény nagysága a telek vagy részlet nagyságával egyenes arányban nő vagy kevesbedik. Hogy a b-i elöljáróság módszerének alkalmazásával kiszámított legelőilletmény mennyiben tér el a törvény szerinti legelőilletménytől, annak feltüntetésére szolgáljanak a következő képzelt példák — feltéve, hogy a telkek törvényes nagyságúak — : A) Az összes belsőségek és külsőségek területét állították a legelő területével arányba:
