Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Zálogjogilag bejegyzett követelések lefoglalásánál fölmerülő kérdésekről

60 egész követelést jogosult-e behajtani akkor is, ha a végrehajtató követelése a behajtandó lefoglalt követelésnél kevesebb? A m. kir. Kúria 1900. évi január hó 5.-én 888/1899. szám alatt kelt határozatában azt mondotta: „hogy avégrehajtásilag lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok az adós ellen fennálló követelési jogot csakis a foglaltató hitelezők érdekében lévén jogositva érvényesiteni, a lefoglalt követelés összegéből csakis a foglaltató követelésének megfelelő összeg Ítélhető meg az adós alperes ellen; mert az ügygondnoknak nincs joga ahhoz, hogy olyan követeléseket is hajtson be, amelyek a felosztás alkalmával ugy sem a végrehajtató hitelezők, hanem harmadik személyek javára lennének kiutalványozandók". Ezzel szemben azonban később 1906. évi ápril hó 9.-én 1788. szám alatt kelt határozatában a m. kir. Kúria már azt mondotta, hogy „az 1881-: L-X. tc.- nem foglal magában oly rendelkezést, mely szerint valamely végrehajtásilag lefoglalt követelés csupán a végrehajtási uton behajtandó összeg erejéig volna behajtható, sőt a 123. és 124. §-ok helyes értelmezéséből az tűnik ki, hogy ugy a végrehajtató, mint a kirendelt ügygondnok a behajtás jogát megbizásukból folyóan a lefoglalt egész követelésre kiterjedőleg érvényesíthetik". Nyilvánvaló, hogy a m. kir. Kúriának utóbbi értelmezése a helyes értelmezés. Kérdés már most, hogy akkor, ha a többek zálogjogával terhelt követelés behajtására jogosíttatott fel az ügygondnok, joga van-e neki arra, hogy a lefoglalt követelésre zálogjogot szerzett hitelezők javára csupán az egyes végrehajtási összegek erejéig lépjen föl külön keresetekkel az adós ellen, ahelyett, hogy a teljes összegében lefoglalt egész követelést egy keresettel érvényesítse ? A budapesti kir. Ítélőtábla 1901. évi június hó 27-én I. G. 104. szám alatt kelt határozatában helyesen mondja, hogy az 1881: LX. tc. 124. §-a alapján a többek zálogjogával terhelt követelés behajtására feljogosított ügygondnok a követalésre zálogjogot szerzett valamennyi hitelező érdekében hivatva lévén eljárni, a végrehajtást vezetett hitelezők által egészben lefoglalt követelés behajtását annak egyes részeire szorítani és az így tetszés szerinti részekre osztott követelést külön keresetekkel érvényesiteni már csak azért sem jogosult, mivel a letiltás ténye