Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 2. szám - Néhány szó az urbéri közös fekvőségek tulajdonosainak és ezek tulajdoni hányadrészeinek megállapitása kérdésében

40 tátott. A határozat indoka az, hogy J. B. a kérdéses legelőilletményeket a törzsfekvőségek árverésen való megszerzése által megszerezte és noha a legeltetési jogot soha nem gyakorolta, legeltetési joga nem szűnt meg, mert az 1910. évi „legeltetési kivetési főkönyv" adatai szerint az 1910. évben a kérdéses legeltetési jogot az igénylők sem gyakorolták. Annak a megállapításába, vájjon az igénylők vagy mások előbb nem gyakorolták-e a kérdéses legelőjogot, a főszolgabiró nem bocsátkozott, noha az általa elfoglalt jogi álláspont helyessége sem zárja ki a kérdéses tulajdoni hányadrészek elbirtoklását, már pedig a fennforgó concret esetben több telek után járó legelőbeli tulajdoni hányadrészt a végrehajtást szenvedettek vagy mások ellene el is birtokolhattak, mivel az illető telkek elárverezése a mult század hetvenes éveiben történt s J. B. a legeltetést soha nem gyakorolta. Ámde a főszolgabiró jogi álláspontja a fent előadottak szerint nem felel meg a fenálló anyagi jognak s ennélfogva nincs törvényes alapja annak a határozatának, mellyel J. B. legelőjogosultságát ideiglenesen megállapította. Az a felfogás, hogy a telek elárverezése kihat az utána kiadott telekkönyvezetlen legelő, — erdő — és nádasilletőségre, még különösebbnek és tarthatatlanabbnak mutatkozik akkor, ha a telek is, meg a közös legelő, erdő és nádas is más-más tkvi hatóság területén fekszenek. K. község a k—i kir. jbság úgyis mint tkvi hatóság területén, T. község pedig a d— i kir. tszék mint tkvi hatóság területén fekszik. „K. község közbirtokossága" évtizedekkel ezelőtt megvett közös legelő céljaira T. község határában fekvő több földrészletet. A vételárt nagy részben az úgynevezett „tőkeföldek" tulajdonosai által kifizetett összegből, részben ezek egyik eladott közös fekvőségének vételárából fedezték. A megvett legelőt a k—i közbirtokosság nevére telekkönyvezték az egyes tulajdonostársak nevének s tulajdoni hányadrészének külön kitüntetése nélkül. A közbirtokosság a jogosultakról s tulajdoni hányadrészeikről jegyzéket vezetett. E jegyzékben a telekönyvön kivül forgalomban álló tulajdoni hányadrészeket a szerző javára rendszerint csak akkor vették fel, ha a szerző a törzstelket („tőkeföldet") is megszerezte. Megtörtént azonban több esetben, hogy azokat is felvették legelőjogosultakként akik csak t—i közös legelőbeli illetményt szereztek, tőkeföldet azonban nem.