Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

311 szóbeliségre alapított, az 1893: XVIII. tcikknek a sommás eljárásra vonatkozó szabályait rendelte alkalmazni, az ott meghatározott kivételekkel, az eljárást azonban a törvényszék hatáskörébe utasitotta. A törvényszéki eljárás ezekben az ügyekben nehézkesnek és az ügy rendszerint csekély értékével arányban nem álló költségesnek bizonyult. A törvény tehát ezeket a kisszámú és általában jelentéktelenebb pereket járásbirósági hatáskörbe, az eljárás szabályozását pedig rendeleti útra utasitja. (Min. ind.) 30. §. Az 1881: LIX. tc. 3. §-ának módosításáról szóló 1898 : X. tc helyébe a következő rendelkezés lép: A polgári perrendtartásban, nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszék mint elsőfokú bíróság csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban : 1. az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. tc. 60. és 61. § án alapuló határozatot; 2. az ügyvéd elleni panaszt (1874 : XXXIV. tc. 66. §) eldöntő határozatot; 3. a kir. közjegyzőkről szóló 1874: XXXV. tc. 11., 43., 56., 144 , 206 és 207. §-án, valamint az 1886 : VII. tc 15. § áu alapuló határozatot; 4. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, a bányabirósági és a birtokrendezési (különösen úrbéri elkülönítési, arányositási, tagositási stb.) eljárásban mindazokat a határozatokat, amelyeket eddig is háromtagú tanácsban hoztak meg. Az 1—4 pontokban föl nem sorolt határozatokat a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszéknél egyesbiró hozza meg. Azon az alapon, hogy a törvényszék háromtagú tanácsban hozott meg oly határozatot, amelyet ez a § egyesbiróhoz utal, nincs helye felébb vitelnek. Azok a jogszabályok, amelyek a kir. törvényszék hatáskörébe utalt ügyek vagy birói cselekmények ellátását vagy előkészítését egyesbiróra bizzák, érintetlenül maradnak.1 Az 1898: X. törvénycikk abból a célból, hogy a törvényszékek előtti eljárást egyszerűbbé tegye és a bíróság munkaterhén könnyítsen, kimerítően felsorolja á kir. törvényszék mint