Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 11. szám

301 tása, hogy a beteg már meggyógyult és ezért az intézetből elbocsátandó. A gondnoksági és az intézetbe felvételi eljárásnak szétválasztása következtében az intézetbe felvett, de gondnokság alá nem helyezett beteg ezt a bár nehézkes és költséges biztosítékot nélkülözné, ezért oly rendelkezést vesz fel a törvény, mely szerint az intézetből elbocsátás kérdésében vita esetében mindenkor a biróság fog határozni és ekként minden elmebeteg hozzátartozójának mó^ot nyújt arra, hogy ha betegét az intézetből az igazgató ellenzése dacára elbocsáttatni kívánja, erre nézve gyorsan, könnyen és olcsón bírói határozatot eszközölhessen ki. De azt a törvény nem tartja szükségesnek, hogy minden esetben birói közreműködéstől tétessék az elbocsátás függővé, mert az elmebetegnek a letartóztatási kényszer alól kiszabadulása az ő jogállapotára nézve általában nem jár Olyan fontos következményekkel, mint az intézetbe való felvétel. Ezért birói beavatkozást csak akkor tart a törvény szükségesnek, amikor az elbocsátás előfeltételeinek kérdésében véleménykülönbség merül fel, amikor pl. a hozzátartozó az elbocsátást kivánja, az intézet igazgatója pedig azt megtagadja. A biróság ebben az esetben is az előbbi § szerint fog eljárni, azzal az eltéréssel mégis, hogy mivel a vita ekkor az intézeti igazgatóval szemben merült fel, őt vagy az intézet más orvosát az elbocsátás tárgyában teljesitendő birósági eljárásban szakértőül alkalmazni nem lehet. (Min. ind.) * Minthogy az intézetből való elbocsátás kérdését tárgyazó birói eljárás e § szerint akkor szükséges, ha az elmebetegség fennállásának kérdésében az intézeti igazgató és a törvényes képviselő vagy a hozzátartozó között merül fel véleményeltérés, a birói eljárás megindításának kérelmezésére nemcsak a hozzátartozót, hanem a törvényes képviselőt is fel kell jogosítani. Ezért a bizottság a 20. § első bekezdésének negyedik sorában a „hozzátartozó" szó elé a következő szavakat tette: törvényes képviselője vagy a. (Biz. ind.) 21. §. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877 : XX. tc. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti. Az 1877 : XX. tc. 13. §-ának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Ha a szülök között házassági per még nincs folyamatban, de különválva élnek és arra nézve, hogy gyermeküket melyikük tartsa magánál, nem egyeztek meg vagy gyermekük eltartásáról kellően nem gondoskodtak : a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésé-