Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 10. szám

263 a második cimben csakis azokra a rendelkezésekre szorítkozzék, amelyeket az uj polgári perrendtartás szükségessé tesz. A polgári perrendtartás továbbá egyes birói szervezeti rendelkezéseket fog szükségessé tenni. A birói szervezetre vonatkozó kérdések közül ez a törvény egyes szervezeti szabályokon felül különösen a felsőbirósági döntvényalkotási jog szabályozására és a külön kereskedelmi birói hatáskörnek a polgári perrendtartásban mellőzése következtében szükséges szervezeti rendelkezések megtételére szorítkozik, a birósági szervezet egységes kodifikációját azonban a végleges szervezeti törvényre hagyja fenn. Ügyvédi, körökből az az óhajtás is felmerült, hogy az ügyvédi rendtartás reformja a polgári perrendtartás életbeléptetésével egyidejűleg keresztülvitessék. Kétségtelen, hogy az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. tc. több tekintetben módosításra szorul. Az ügyvédi rendtartás reformjának munkálatai folyamatban vannak és mihelyt azok befejeztetnek, az erre vonatkozó törvényjavaslat is a törvényhozás elé fog terjesztetni. Az ügyvédi rendtartás egyes rendelkezéseinek a polgári perrendtartás életbeléptetése alkalmából szükséges módositása azonban már ebben a törvényben megtörténik. (16. és 17. §.) (Miniszteri indokolás.) 2 Az 1. § az életbelépés napját ugyanúgy állapítja meg, amint a bűnvádi perrendtartásra az 1897: XXXIV. tc. 1. §-a megállapította. Minthogy a polgári perrendtartás életbeléptetésével az összes polgári és büntető ügyviteli szabályok megalkotása, több rendelet kibocsátása, szervezeti intézkedések, helyiségekről való gondoskodás és egyéb előkészítő munkálatok függnek össze, az életbeléptetés időpontját ezekre tekintettel kell megállapítani, azonban ugy, hogy amennyiben a szükséges munkálatok előbb elkészülnének, az igazságügyminiszter a törvényt korábban is életbeléptethesse. A jelen törvény életbeléptetéséről a jelen törvény 108. §-a rendelkezik. (Miniszteri indokolás.) 2. §. A polgári perrendtartásnak és a jelen törvénynek hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországot kivéve.1 1 A 2. § megegyezik a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897: XXXIV. tc. 2. §-ával. (Miniszteri indokolás.) 3. §. A polgári perrendtartás életbelépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, amelyek a polgári perrendtartásban vagy a jelen törvényben szabályozott kérdésekre vonatkoznak.