Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 9. szám - A telekkönyvi betüsoros névjegyzékekről

Főfelügyelőségének és a M. Kir. Országos Levéltárnak is meg kell küldeni. Ha a selejtezés alá eső iratok közt az 1. § 12. pontja alá eső irat van, erre az emiitett hatóságok figyelmét a hirdetmény megküldésekor fel kell hívni és az ily iratot vagy iratokat kívánságukra rendelkezésükre kell bocsátani. 8. §. Azt, hogy az iratot kiselejtezték, az irattári sorkönyvben, ilyennek hiányában pedig az irat nyilvántartására szolgáló más jegyzékben az irat száma mellett vörös S. betűvel kell megjelölni A lajstromos kezelési rendszer szerint kezelt iratoknál, ha az ügycsomóból nem minden iratot selejteztek ki, a kise­lejtezett iratot ugyanily módon az iratboriték megfelelő alszámánál kell jelezni. 9. §. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell szerkeszteni, abban meg kell jelölni, hogy a selejtezést ki vezette és ki ellenőrizte, hogy milyen ügycsopor­tot és milyen évfolyamot selejteztek és hogy a selejtezést minden ügycsoportra nézve melyik kezelési könyvben vagy jegyzékben tüntették fel. A jegyzőkönyv­ben végül a papiros értékesítésének adatait is fel kell jegyezni. A jegyzőkönyvet a selejtező hatóság vezetője, valamint azok irják alá, akik a selejtezést vezették és ellenőrizték. 10. §. A kiselejtezett iratoknak megfelelő ellenőrzés mellett megsemmi­sítéséről vagy értékesítéséről az igazságügyminiszter külön rendelkezik. A kir. ítélőtábla elnöke, illetőleg a kir. főügyész a selejtezési munkában közreműködőket a teljesített munkához mórt jutalomban részesíti. A jutalmak összege az értékesített iratok vételárának a selejtezési és hirdetési költség fe­dezése után maradó részét nem haladhatja meg. A vételárnak a költségek és jutalmak összegét meghaladó részét irodaátalánytéritmény címén az adóhiva­talba (állampénztárba) kell szállítani. A selejtezésről és az értékesítésről az adóhivatali (állampénztári) bevé­telezési adatokat is tartalmazó jelentést kell tenni az igazságügyminiszterhez. 11. §. A kir. Kúria, a kir. ítélőtáblák, a koronaügyészség és a kir. fő­ügyészségek, továbbá a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék, a fiumei igazságügyi hatóságok, valamint megszűnt igazságügyi hatóságok iratainak és kezelési könyveinek selejtezése tárgyában az igazságügyminiszter a 7. § utolsó bekezdésében említett hatóságok véleményének meghallgatása után esetről­esetre intézkedik. 12. §. Ez a rendelet 1912. évi augusztus hó 1.-én lép életbe. A ni. kir. igazságügyminiszternek 1912. évi június 26.-án 20,561/1912. IM. szám alatt kelt rendelete, a telekkönyvi bejegyzések foganatosítására előnyomó bélyegzők hasz­nálatának megtiltása tárgyában.. Egyes telekkönjvi hatóságoknál ujabban a telekkönyvi bejegyzések fo­ganatosítására előnyomó bélyegzőket használnak, noha ez a gyakorlat egyene­sen beleütközik a fennálló eljárási szabályokba, azonfelül aggályos és nem is célszerű. A telekkönyvi rendelet 162. §-a értelmében ugyanis „minden nyilván­könyvi bejegyzés ... oly módon teljesítendő, hogy... a/, aminek bejegyzését a bíró megengedte, teljesen és szórói-szóra leirassék*; továbbá „a bejegyezvé­nyeknek... sürün kell egymás mellé iratniok, hogy közükbe semmi se szúrat­hassák*, írás alatt pedig csakis a telekkönyvvezetőnek kézírását lehet érteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom