Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1912 / 9. szám - A pénzügyi hatóságok és az ügyfelek
242 A fizetési meghagyás kibocsáttatik és másodsorban a hitelező terhére. Az illetékes pénzügyi hatóságok az elsősorban kötelezett ellen nem járnak el, dacára, hogy ezt a 244/1885, 449/1885. és 593/1886. szu határozatok világosan előirják és azt az 1891. évi 35,583. szu p. m. k. (P. K. 241 1. R. T. 658 L) félre nem magyarázható módon rendeli. Az ingatlanok árverésre kerülnek, eladatnak, sorrendi tárgyalást tűznek és a kincstári képviselő megjelenik. Megjegyzendő, hogy fenti illeték erejéig a hitelező zálogjogára alzálogjogot szerzett a kincstár. A kincstári képviselő kimutatásában szerepel a szóban forgó illeték is. Egyik hitelező az összes illetékeket kifogásolja, de nem az alapon, mintha nem terhelnék az ingatlant, hanem azért: mert ki vannak fizetve. A kincstár képviselője hallgat. Egyszóval nem nyilatkozik. A biróság pedig végzést hoz, az összes illetéket sorozza, csak a szóban forgót nem, azon az alapon, mert nem terheli az ingatlant. A kifizetés alapon tett kifogásra nem reflektál. A kincstár kapja a végzést és irattárba helyezi. Az elsősorban kötelezett, kinek követelésére mi sem folyt be, abban a Íriszemben van, hogy az illeték már rég befolyt, de a fenti sorrendi után egy évre a végrehajtó jelenik meg nála, felebbezésére pedig a pénzügyigazgatóság kimondja, hogy ez az illeték az ingatlant nem terhelte és bár annak kifizetését az adós vállalta szerződésileg, az illetékszabályok 89. § a) pontja értelmében egyetemlegesen terheli a szerződőket, illetve a 95. § 5. pontja alapján feltétlenül a jogszerzőt stb. stb. Sőt kioktatja a hitelezőt, hogy még ha a szerződés szerinti illetékköteles félen az behajtható volt volna is, akkor is csak a hitelezőt terhelte. Más. Valaki ingatlant vesz és erről ideiglenes szerződést köt, melyben magát „és társait" vevőnek jelenti be: E szerződést bemutatja. Később megköti a végleges szerződést és abba társait és az arányt is beirja. Az adóhivatal az ideiglenes szerződés után veti ki az illetéket. Az ideiglenes szerződésben névleg egyedül szereplő vevő megfelebbezi az egyik illetéket és utal a másik, végleges szerződés után kiszabottra. A pénzügyigazgatóság belemegy ebbe és törli az egyik illetéket. Titkos feljelentés meg illeték felülvizsgálás folytán, illetve a minisztérium utasitására az adóhivatal egy évre rá újból kiveti az ideiglenes egyedüli vevő ellen az illetéket. A pénzügyigazgatóság helybenhagyja és csak a közigazgatási biróság állapítja