Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

150 Mivel a többi szabály olyan tényleges birtokos javára szól, aki szerzését a telekkönyvezett tulajdonostól származtatja le, vagy ha a szabály ily leszármaztatást nem tételez fel, a tényleges birtokosnak tulajdonoskénti telekkönyvozésót már a tulajdonosként telekkönyvezett személynek vagy igazolt jogutódjának egyszerű ellentmondására mellőzi, legcélszerűbbnek mutatkozik, hogy annak a tényleges birtokosnak javára, aki egyszersmind tulajdonos, az 1889 : XXXVIII. tc. 7. §-a nyerjen megfelelő alkalmazást, amely § t. i. eredetileg és az 1891: XVI. tc. 15. § b) pontja alatt foglalt kiegészítésében is a nem telekkönyvezett tulajdonos javára szól és sem telekkönyvezett tulajdonostól leszármaztatott szerzést nem tételez fel, sem nem mellőzi egyszeiü ellentmondásra a tényleges birtokosnak a telekkönyvezósét. Ezt mondja ki a jelen §, amely kétségek megelőzése végett egyszersmind kifejezetten kiterjeszti a szabályt annak a javára is, aki tolekkönyvileg szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, de ez aztán érvénytelenül átjegyeztetett más nevére, ugy hogy ennek folytán a tónyloges birtokos, aki eredetileg telekkönyvezett tulajdonos volt, nem telekkönyvezett tulajdonossá lett és most már telekkönyvkiigazitási (tulajdoni) igényét az érvénytelenül tulajdonosként telekkönyvezett személy ellen kitörlési keresettel kellene érvényesítenie. A jelen § harmadik bekezdésének felvétele ugyanazon az okon alapul, mint az előbbi § második bekezdéséé, azzal az eltéréssel, hogy a jelen §-ban foglalt uj szabály, amely további olyan eseteket állit fel, amelyekben a tényleges birtokos mint ilyen a telekkönyvben tulajdonodként bejegyzendő, alkalmazható ugyan az 1892: XXIX t-cikken alapuló eljárásban, de a dolog természete szerint nem a jelen törvény 32. és 33. §-ai szerinti eljárásban, amelynek épen akkor van helye, midőn a tényleges birtokos mint ilyen a telekkönyvbe be nem jegyezhető. Ezért marad itt el a szabály kiterjesztése a jelen törvény 32. ós 33. §-ainak eseteire. A harmadik bekezdésben használt .kiegészítő rendelkezés" összhangban van az első bekezdés szövegével. (Min. ind) VIII. FEJEZET. Záró rendelkezések. 36. §. Az igazságügyminiszter a bírósági és ügyészségi iratok és kezelési könyvek selejtezését rendelettel szabályozza és a rendeletben egyes ügycsoportokra vagy egyes iratokra a rendes elévülési határidőnél rövidebb selejtezési határidőt állapithat meg.1 1 Ez a rendelet még nincs kibocsátva. 37. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy ezt a törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal életbe léptethesse. 38. §. Ez a törvény az igazságügyminiszter részéről rendelettel meghatározandó napon lép életbe.