Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

143 mond stb. Ily esetben a telekkönyv rendezése és a telekkönyvboli tulajdoni jogállásnak a tényleges birtok állapottal összhangba hozatala rendszerint, csak per utján érhető el. De mivel a rendszerint csekélyebb értékű ingatlan nem igen birja el azt a költséget, amely a keresetnek hozzáértő által való elkészíttetésével, a kereset beadása, valamint a tárgyalás és bizonyítékok előállítása végett a netalán távolabb eső bírósági székhelyre való ismételt bemenettel jár, ós főleg mivel a tényleges birtokos, mig az ingatlant kezén tartja és hasznát húzza, joga telekkönyvezetlenségének hátrányát közvetlenül különben sem érzi: a tényleges birtokos a pert nem egykönnyen indítja meg. A bizottsági eljárást vezető bíró vagy jegyző, aki a helyszínén a felekkel tárgyalt, és a tényállást teljesen kiderítette, a keresetet könnyen felvehetné, sőt a biró azt nyomban tárgyalhatná és érdemileg el is intézhetné. Ámde ebben megakadályozta őt az az alaki ok, hogy ő a „telekkönyvi hatóságinak a kiküldöttje és igy még akkor sem tekintetik a „sommás bíróság" tagjának, ha a telekkönyvi hatóság a perre illetékes járásbíróság. Ezen a bajon kiván a § segíteni. A § csak a sommás keresetekre áll. Mert egyfelől nem akarja felforgatni a hatásköri, képviseleti és eljárási szabályokat, másfelől a rendes kereset tárgyát tevő ingatlan nagyobb értékénél fogva inkább elbirja a közönséges peres eljárás költségeit. A § nyújtotta könnyítés nem szól arra az esetre, amidőn a tényleges birtokos tulajdonosként telokkönyvezését peren kívül a tényleges birtok alapján az lb86: XXIX. tc 15 — 18. § ai és a kapcsolatos többi szabály értelmében elérheti. Mert ebben az esetben az utóbbi szabályokon alapuló eljárás vezet célhoz ós azt kell teljesíteni. Önként értetődik, hogy a kereseti kérelemnek csak tartalmilag kell a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányulnia, de különben a kérelem szövegezésének módja nem dönt. Ide tartozik •tehát az a kereset is, amely arra irányul, hogy az alperes a felperes tulajdonjogának elismerésére köteleztessék stb. De ha a kereset a felperes tulajdonjogának telekkönyvezósóre irányul, az már a § alkalmazásának szempontjából nem tesz különbséget, vájjon a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése a tulajdon szerzését közvetiti-e mint pl. annál, aki adásvétol vagy csereszerződés alapján vette át, a telekkönyvezett tulajdonostól az ingatlant és azt még el nem birtokolta, avagy a tényleges birtokos, aki elbirtoklás, kisajátítás által vagy egyébként a tulajdont telekkönyvi bejegyzés nélkül is megszerezte, a bejegyzést avégből kivánja, hogy tulajdonjogát a telekkönyvi közhitelességből (publica íides) származó veszéllyel szembon megóvja. E/.t netáni kétség megelőzése végett a § első bekezdésében határozottan kimondja. Az első bekezdés különben a kereset fel- vagy átvételének módjára nézve az 1893 : XV11I. tc. 14. § első bekezdésének szövegéhez alkalmazkodik.