Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

111 A bekozdés második mondata a birói vagy ügyvédi vizsga letétele utáni két évi gyakorlat elengedését állapítja meg azok részére, akik a gyakorlati birói vizsgálatot a törvény életbelépése előtt, vagy életbelépése után másfél év alatt, tehát az 1912. évi május 1. előtt vagy utána másfél év alatt leteszik. Ez a második mondat annyiban hiányosnak mutatkozik, hogy azoknak, kik a törvény életbelépése előtt vagy utána másfél év alatt nem birói, hanem ügyvédi vizsgát tesznek, nem engedi el a két évi utógyakorlatot, ha a birói pályára akarnak lépni. A törvényjavaslat miniszteri indokolása mind a birói, mind az ügyvédi két évi utógyakorlat kivételes elengedését együttesen összevonva tárgyalván, azt kell következtetni, hogy a törvény szövegezője mind a birói, mind az ügyvédi vizsga által jogosultaknak egyenlő kedvezményt kivánt nyújtani, tehát azoknak is el van engedve a két évi utógyakorlat, akik az 1912. évi május 1 előtt vagy utána másfél év alatt nem birói, hanem ügyvédi vizsgát tesznek, azonban mivel a törvény szövegében a gyakorlati birói vizsgálat felemlítése mellett az ügyvédi vizsga elhallgatása kétségbevonhatlan, a gyakorlati élet aligha fog a törvényhozó elhallgatott akaratának nyomozására vállalkozni s igy az ügyvédi oklevelek birtokosai, habár az ügyvédi oklevelet az 1912. évi május hó 1 előtt vagy utána másfél óv alatt szerezték is meg, aligha fognak a birói pályán a két évi utógyakorlat elengedésének a kedvezményében részesülni. Ennélfogva kétféle vélemény lesz, u. m.: a) a két évi utógyakorlat elengedésére csak azok tarthatnak igényt, akik gyakorlati birói vizsgát tettek, b) a két évi utógyakorlat elengedésére nemcsak azok tarthatnak igényt, akik gyakorlati birói vizsgát, hanem azok is, akik ügyvédi vizsgát tettek az 1912. évi május 1 előtt vagy utána másfél év alatt. 5 A szakasz utolsó bekezdése méltányosságot biztosit azok részére, akik a törvény hatálybalépte, vagyis az 1912. évi május 1 után hat hónap alatt a jogtudomáuyi államvizsgát, másfél év alatt a birói vagy az ügyvédi vizsgát le akarnák tenni, de a tényleges katonai szolgálat által akadályozva vannak benne. Azonban akik a jogtudományi államvizsgálatot vagy a jogtudományi első szigorlatot az 1912. évi május 1 után 6 hónap alatt, a gyakorlati birói vizsgálatot vagy az ügyvédi vizsgálatot az 1912. évi május 1 után másfél óv alatt akkor sem tehették volna le, ha a tényleges katonai szolgálat által nem lettek volna akadályozva, azoknak a gyakorlati idejébe a tényleges katonai szolgálat már csak az 1891: XVII. tc. 20. §-a korlátai közt számitható be, vagyis a betegség, katonai szolgálat és szabadság idejéből együtteseu két hónapot lehet évenkint a gyakorlati időbe beszámítani. A felsőbb birói állások kellékei a következők: A birói és ügyészi szervezet módositásáról szóló 1891; XVII. tc, 22—24. §-a, 25. § első bekezdése, 26. §-a: 22. §. A törvényes általános ítélő birói (ügyészi) képesítési kellékek mellett a kir. ítélőtábla bírájává vagy ennek megfelelő birói és ügyészi állásra ^50. § 3. pontja) csak az nevezhető ki, aki legalább öt évig; 1. birói vagy kir. ügyészi hivatalt viselt; 2. önálló ügyvédi vagy közjegyzői gyakorlatot folytatott; 3. a jogtudományi szakban, mint egyetemi vagy jogakadémiai nyilvános magántanár működött;