Telekkönyv, 1912 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1912 / 4. szám - A végrehajtási törvény 185. és 186. §-ainak értelmezése körül fölmerülő kérdésekről

10Ö. vagy életbe lépésének napjától számított hat hónap alatt le­tették, az eddigi jogszabályok irányadók.1 2 3 Birói és ügyészi hivatalra csak az nevezhető ki, aki az általános itélőbirói (ügyészi) képesitési kellékeken felül kimu­tatja, hogy a gyakorlati birói vizsgálat vagy az ügyvédi vizsga letételétől legalább két évig az igazságügyminisztériumban, kir. biróságnál vagy kir. ügyészségnél, a kir. kincstár vagy a közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál fogal­mazási szakban szolgált, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár, vagy mint jogakadémiai tanár működött, vagy végül ügyvédnél vagy köz­jegyzőnél gyakorlatot folytatott. Azokra, akik a gyakorlati birói vizsgálatot a jelen törvény életbeléptetése előtt vagy életbe­lépésének napjától számított másfél év alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.4 Az e §-ban meghatározott hat hónapi és másfél évi határ­idő folyása a jelen törvény életbelépése után teljesített tény­leges katonai szolgálat alatt szünetel.5 1 Igazságügyi szervezetünknek mostanában legtöbbször támadott szabálya az, hogy a birák és az ügyvédek képesítése nem egyenlő. Az egyenlőtlenség abban áll, hogry az ügyvédek, akik az ügyfelek érdekeit képviselik, nagyobb minősítéssel vannak ellátva, mint a birák, akik minden érdeken felülemel­kedve kötelesek az igazságot kiszolgáltatni. Az 1912: VII. tc. 1. és 2. §-a épen arra irányul, hogy addig is, mig a törvényhozás az egyenlősítés érdekében végleges szabályokat alkothat, az egyenlőtlenség legalább csökkentve legyen. 2 A gyakorlati birói vizsgálatra való bocsátás feltételeit eddig az 18u9: IV. tc. 7. §-a 2. a) pontja; az 1874 : XXIV. tc. 3. § a; az 1883 : I. tc. 1. §-a a) b) pontja; az 1891: XVII. tc. 17. 19. 20. §-ai és az 1891. évi augusztus 11-én 4192. IM. sz. alatt kelt rendelet 1. §-a szabályozták. Ezek szerint a gyakorlati birói vizsgálatra bocsátható, aki: a) magyar állampolgár; b) gondnokság, csőd, alatt nem áll, bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés büntetése alatt nincs, nyereségvágy­ból eredő bűntett vagy vétség miatt elitéivé nem volt, hivatalvesztésre szóló itólet hatálya alatt nem áll, s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik (1883 : I. tc. 1. § a) b) pontja); c) a jogi tanulmányokból valamely felsőbb, akár hazai, akár •külföldi nyilvános jogi tanintézetben, a hazai jogból pedig mindenesetre valamely ma­gyarországi ily intézetben a szabályszerű elméleti vizsgákat letette (1869: IV. tc. 7. §-a 2. a) pontja); d) tanulmányai befejezése és a szabályszerű államvizsgálat, még pedig » jogtudományi államvizsga (1891. évi augusztus 11-én 4192. IM. sz. alatt kelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom