Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 4. szám - A végrehajtási törvény 176. §-áról

71 SZERKESZTŐI ÜZENET. X. umak. Az úrbéri közös legelő és erdő elkülönítése az 1871: L1II. tcz. 48. §-a, illetve az 1892 : XXIV. tcz. czikkelye, az 1880: XLV. tcz. 10. 11. és 19. §-ai szerint úrbéri per utján történik és az ebben a perben való eljárás az 1871 : L1II. tcz. 44. §-ának első bekezdése, illetve az 1880: XLV. tcz. 2. §-a, valamint az 1871 : XXXI. tcz. 18. §-ának e) betűje értelmében a kir. törvényszék mint úrbéri bíróság hatásköréhez tartozik. Ennek a pernek a keretébe tartozik az emiitett közösségekre nézve a jogosítottak kilétének és a részesedés arányának a megállapítása is. Az erdélyi birtokrendezési eljárást szabályozó 1880 : XLV. tcz. 19. §-ának 1. d) betűje kifejezetten kimondja ezt, amit hogy nem e törvény hatályossága területének különleges viszonyai követeltek és indokolnak, — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a magyarországi birtokrendezést az 1908 : XXXIX. tcz. 4. §-a alapján ujabban szabályozó 30/1909. ÍM. sz. rendelet 141. §-ának 1. e) betűje azonos intézkedést tartalmaz. A tkvi hatóság birtokrendezési eljárást hatáskör hiányában nem foganatosíthat. Amennyiben ezt megteszi, eljárása semmis. Ennélfogva a tkvi hatóság az uibéri bíróság által foganatosított birtokrendezési eljárás hiányait sem pótolhatja, mert ha magára az eljárásra hatásköre nincs, nem birhat ilyennel az eljárás egyes részeire sem. Az 1889 : XXXV1IÍ. tcz. 18. §-a ki is mondja, hogy a birtokrendezés tárgyát képező közös javakra vonatkozólag az arány megállapításának a tkvi betótszerkesztési eljárásban helye nincs. (A betétszerkesztés tehát korántsem tenné feleslegessé a kérdéses póteljárásokat, sőt egyenesen követelné azokat.) A 20,326/1890. ÍM. sz. rendelet pedig a közös úrbéri erdő-, legelő- és nádasilletőségek felosztására vonatkozó birói eljárást utalja kifejezetten az úrbéri bíróságok elé. Igen helyesen cselekszik tehát a tkvi hatóság, ha a hiányos birtokrendezési munkálatot telekkönyvátalakitás alapjául el nem fogadja, hanem azt a hiányok pótlása végett az erre illetékes urbóri bíróságnak visszaküldi. Kötelezi erre a tkvi hatóságot a ikv átalakításánál követendő eljárást szabályozó 2579/1869. sz. igazs. szabályrendelet 6. §-a is, amelynek értelmében a tkvi hatóság csakis hitelesített és a régi és uj állapotot feltüntető, tehát szabályszerű íöldkönyvek és térképek alapján intézkedhetik a telekkönyv átalakítása iránt. Ali ez a betétszerk. utasítás 150. ós köv. §-ai értelmében a tkvi betétek szerkesztésénél is. De eltekintve a hatáskör hiányától, egyáltalán nem is léteznek olyan szabályok, amelyek szerint a tkvi hatóság a birtokrendezés hiányainak pótlásánál eljárhatna. Ennélfogva bárminő eljárást követne a tkvi hatóság, az szabályszerű nem lehetne. A tkvi hatóság tehát egyszerűen képtelen volna szabályszerűen eljárni, már pedig az 18G9 : IV. tcz. 19. §-a a bírót arra kötelezi, hogy mindig szabályszerűen járjon el. Teljesen indokolatlan az a felfogás is, amely szerint a kérdéses póteljárásoknak helye nincs, mert a birtokrendezési eljárás már befejezést nyert. Ha az az eljárás hiányosan volt foganatosítva, ugy az csak részben mondható befejezettnek. Az a körülmény, hogy az eljárás egyes előirt mozzanatai alakilag fennforognak, az eljárást csak külsőleg mutatja befejezettnek, s hogy mennyire nem jogelv az, hogy az ilyen látszólagos befejezés a teljességgel volna azonos : erre nézve — csupán példaképen — elegendőnek tartjuk az 1890: XVIII. tcz. 124. §-ára utalni, mely szerint a hiányos itólet kiegészítésének helye van. Mindezeknél fogva olyan esetekben, amidőn a birtokrendezéskor föld' könyv ós térkép nem készült, vagy ha készült is, nem szabályszerű, avagy elkallódott, -* úgyszintén akkor is, ha a közös erdő-, legelő- vagy nádasilletősógekre nézvö a jogosítottak kiléte ós részesedésük aránya a birtokrendezéskor meg nem állapíttatott: birtokrendezési póieljárásnak van helye és a fennforgó hiányokat a telekkönyvátalakitáskor pótolni nem szabad.