Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1911 / 3. szám - A község telekkönyvi tulajdonául felvett úrbéri közös legelő-, -erdő és nádasról
53 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. D. T. úrnak. Miről is van szó ? A város közönsége a tulajdonában levő ingatlanságot különböző nagyságú épitési telkekre darabolta el s a vele ez iránt szerződött félnek megengedte, hogy ezek közül a kölcsönösen megállapított telken az utóbbi a maga használatára nyaraló-épületet emeljen s a-nyaraló-épület emelése czéljára nem szükséges telekrészletet pedig mint udvart és kertet használja, továbbá, hogy az épitkezö fél a telek haszonélvezeti jogát és az épület tulajdonjogát a maga javára bekebeleztethesse. Nyilvánvaló, hogy e szerint az ügyleti rendelkezés szerint „a dolog állagárai jog" „a haszonvételi jogtól" elválasztatni szándékoltatik, miből következik, hogy a felek a kérdéses esetben az ausztriai polgári törvénykönyvnek (== opt.) az ideiglenes törvénykezési szabályok 21. §-a által fentartott 357. §-a második és harmadik mondatában meghatározott s úgynevezett „osztott tulajdont" kívánnak alapítani. (V. ö. az opt. 359. s 360. §-ait is.) Telekkönyvezett ingatlanságról lévén szó, az „osztott tulajdonjoginak jogügyleti uton való megalapításához a jognak a telekkönyvbe való bekebelezése is szükséges (1. opt. 1126. §. első mondat)" e jog telekkönyvezés nélkül nem dologi, hanem csupán kötelmi jog. Hogy „osztott tulajdonjog" (a készülő magyar polg. törvénykönyv terminológiája szerint: épitményjog) ma már alapitható nem volna, az tévedés, hisz recipiált jogunk ezt megengedi, de ha valaki kétségbe vonná a fent idézett törvényszakaszoknak a Királyhágón inneni Magyarországon való érvényességét, azt csak arra kell figyelmeztetnünk, hogy „az osztott tulajdonjog" alapítása nálunk ma sem szokatlan jelenség. Máramaros vármegyében, ahol Aknaszlatina, Aknasugatag és Rónaszék falvak kincstári területen épültek, a nevezett falvakban a kincstári sóbányamunkások által lakott házas telkekre nézve a vonatkozó tjkvekben a telek tulajdonjoga a kir. kincstár javára, a ház tulajdonjoga és a telek haszonélvezeti joga az illető sóbányamunkás javára van bekebelezve. Amikor pl. talajsüppedés következtében valamelyik ilyen házastelck használhatatlanná válik, a munkás más telket kap a kincstártól házépítés czéljaira s mig az előbbi telken „az osztott tnlajdonjog"-ot a telekkönyvben megszüntetik, addig az utóbbin a telekkönyvben azt megalapítják. Ily alapon létesítettek és létesítenek fürdő- és nyaralótelepeket is. Egyébként 1848 előtti jogunk is ismerte „az osztott tulajdont." (L. az 1896. évi XXV. tczikk 1. §-át.) Az 1896. évi XXV. tczikk épen az 1848. év előtt alapított némely „osztott tulajdonjog"^ mondotta ki a kényszermegváltás utján meg*/.iintetketönek, Ugyanezen törvényből kitűnik, hogy 1848 előtti jogunk szerint „osztott tulajdon* meghatározott időre is volt alapitható s hogy a telektulajdonos javára a „visszavétel joga" is kí volt köthető (1. id. tczikk 2. § át.) Hogy magánjogunk szerint 1848. év óta is volt alapitható érvényesen „osztott tulajdonjog" s hogy ez érvényes, ha határidőre vagy „a visszavételi jog" kikötésével is alapíttatott, e törvény a 2. és 4. §-ában világosan elismeri azzal, hogy „az osztott tulajdonjoginak a 2. §. utolsó két mondata és a 4. §. eseteiben e törvényben szabályozott kényszermegváltás utján való megszüntetését kifejezetten kizárja. Minthogy tehát eme törvény, mely az általános magánjogi szabályokkal szem-