Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 1. szám - A végrehajtási novella a gyakorlatban

23 Á 21. §. első és második bekezdésének egybevetéséből az tűnik ki, hogy a törvény értelmében az a terület, amely egyik községhez sem tartozott, de államadót valamely községnél fizetett, ehhez a községhez tartozónak volt tekintendő, ügyanonnek kellett arra az esetre is állani, amidőn valamely területről nem volt megállapítható, hogy tartozott-e addig' valamely községhez, s ha igen, melyikhez, — de valamelyik községnél fizetett államadót. A törvény említést tesz arról az esetről, a „midőn valamely puszta területe, valamely szomszéd község területéhez közigazgatásiing csatoltatik, . . ." (137. §) — de nom tűnik ki belőle, hogy ez átcsatolásnak hivatalból, vagy kórelemre volt-e helye ós minő feltételek alatt Tokintettel azonban arra, hogy a szóban forgó törvény módosításáról ós kiegészítéséről szóló 1876 : V. tcz. 17. §-a „Az önálló pusztákra és önálló havasokra vonatkozólag .... ugyanazon törvényhatóság területén fekvő más szomszédos községhez való" átcsatolás kérelmezését, az átcsatolás megengedésének feltételeit stb. szabályozza : ebből azt kell következtetni, hogy ilyen átcsatolásnak kérelemre nem volt helye az 1876: V. tcz. hatályba lépte előtt. De akár volt ennek helye, akár nem, — annyi bizonyos, hogy mindkét törvény értelmében az addigi községi kötelék felbontásához és uj községi kötelékbe való belépéshez az átcsatolás szükséges volt. Ha már most áll az, hogy a kérdéses puszta az 1859. évben készült kataszteri munkarészekbon N, községhez tartozó területként van feltüntetve és az 1876. évig e terület után az államadó N. községben fizettetett: akkor ez a terület 1876-ban az 1871: XVIII. tcz. 20. ós 21. § ai értelmében (melyeket az 1876: V. tcz. nem érintett) N. községhez tartozónak volt tekintendő. Mivel pedig ennek a kapcsolatnak a megszüntetéséhez a szóban forgó pusztának „közigazgatásilag" való „átcsatolás"-ára volt a mondott időben szük* ség : csupán annak következtében, hogy az állítólag 1876 ban készült kataszteri munkarészekben ez a terület P. községhez tartozónak vétetett fol 8 hogy — hihetőlsg ennek folyamányaként — az után az államadó a jelzett idő óta P. községben fizettetett és a pusztai cselédek közigazgatási ügyeit a p—i közigazgatósági hatóságok intézik, — a kérdésben levő pusztának N. községhez való tartozásában változás be nem állhatott. Dr. M. E. urnák. Amennyibon a földadómunkálatok (Operate des Grundsteuer-Provisoriums) az 1850. évi márcz. 26-iki pénzügyminiszteri ren* deletnek megfelelően, szabályszerűen készíttettek valamely községre .nézve el, ugy ebben a községben a telekkönyvi helyszínelés ezeknek a munkála» toknak felhasználásával vitetett keresztül. Átvették különösen e munkalatok-1 ból a parczellaszámokat is. Ezekkel a számokkal azonban nem a földrészletek (földdarabok, földtagok, telkek — „Grundstücke" —) jelöltettok, hanem az adórészletek („Steuer-Pareellen"), amelyek a művelés, a termőképesség külön* bözősóge stb. folytán alakulnak ki. Gyakori jelenség volt tehát, hogy egy telek több adórőszletből állott, vagyis több rószletszámmal volt jelölve. Máf az 1853 ápr. 18-iki rendelet („mellyel a telek- ós betáblázási könyvek készítése végetti előmunkálatok a nemesi földbirtok különös tekintetbe vételével rendeltetnek el") végrehajtása tárgyában 1853 szept. 16.-án kiadott első utasítás 20. §-a kimondotta, hogy az ilyen részletek egy teleknek és egy telekkönyvi részletnek tekintendők, amit akként kell kifejezésre juttatni^