Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 10. szám - A betétszerkesztés gyorsításáról

163 alaposságát megállapította, mert kimondotta, hogy a felszólalók részére logelöbeli osztatlan illetőséget a betótszerkesztóskor nom vettek fel, holott óket ilyen illetőség „megilleti." Azt azonban nem állapította meg és mondotta ki a tkvi hatóság-, hogy a tkvezett illetőségek közül részben vagy pgészben melyik illeti meg a felszólalókat E miatt most a tkvi hatóság vonatkoyó végzéseit nem tudják „végrehajtani." Hát, kérjük azokat a végzósekot nem annyira „végrehajtani", mint inkább kiegészíteni kell, — sőt még helyesebben pótolni. Annak a kérdésnek eldöntése ugyanis, hogy illet-e valakit valamely úrbéri telek után legelőjárandóság, vagyis helyesebben, tariozike valamely úrbéri telekhez legelöilletőség, — a tkvi hatóság1 elé nem tartozik, mert ez a kérdés a birtokrendezési eljárásban döutendő el. A tkvi hatóság elé n telekkönyvnek a birtokrendezés eredményéhez képest való kiigazítása (telekkönyvátalakitási tartozik, ebben az eljárásban pedig az a kérdés, hogy kinek mi adatott ki a birtokrendezéskor Ha tehát a tkvi hatóság azt a kórdóst tárgyalja, hogy valamely telek után jár-e legelőilletőség, akkor a birtokrendezési eljárás körébe eső, tehát a hatáskörébe nem tartozó kérdést tárgyal. Ugy látszik, hogy ezt a tkvi hatóság nem tartotta szem előtt. Erre mutat az is, hogy a legelőbeli osztatlan illetőségeket jelölő törtek nevezőjének a betétszi-rkesztéskor történt kiszámítását azért mondotta helytelennek, mert az úrbéri egyezség szerint több telek után jár legelőilletőség, mint a mennyit a betótszerkesztóskor számításba vettek. Nem ezt kellett vizsgálni, hanem azt, hogy a birtokrendezési földkönyv szerini mely telekhez adatott ki ós mennyi legelőjárandóság? Ugyanezt kellett megállapítani a betótszerkesztóskor is. (Ha a földkönyv e kérdésre nem ad feleletet, akkor e hiány pótlása végett az illetékes úrbéri bíróság volt megkeresendő.) Ha tehát a birtokrendezési földkönyvben fel vannak sorolva a legelő-illetőségekre jogosítottak és meg van állapítva a részesedési arány, akkor a tkvi hatóság a felszólalásokat elintéző végzéseiben egy már meghaladott, a maga utján, az illetékes úrbéri bíróság által már eldöntött kórdósben határozott ; ós e mellett ugy ebben, mint abban az esetben, ha a földkönyv* ben a jogosítottak és a rószesedási arány feltüntetve nincs, — túllépte a hatáskörét. A jelzett végzések tehát ez okokból feltétlenül semmisek, minél* fogva azok helyett uj végzésekéi kell hozniHa az osztatlan illetőségeket jelölő törtek számlálóinak összege egyenlő a nevezővel, akkor csakugyan nem lehet arról szó, hogy az osztatlan illetőségeket hiányosan telekköny veztók. Az azonban lehet, hogy hibásan te* lekkönyveztók az illetőségeket. Kgyik másik telek után többet vezettek be, mint amennyi a töldkönyv szerint kiadatott, — vagy a kiadott illetőséget nem ahhoz a telekhez tartozónak, vették, amely után kiadatott stb. (Gyakori eset az is, hogy a természetben kihasított illetményt helytelenül mint o.-z* tatlan illetőséget is telekköny vezik) Ennek mindenesetre a végére kell járni. Gondosan össze kell hasonlítani a betéts'/.eikesztóskor törtónt telekkönyvezésié vonatkozó adatokat a kiosztási foldkönyv megfelelő adataival és akkor ki fog tűnni, hogy miféle hibákat követtek el a betótszerkesztóskor, — és ki fog tűnni az is, hogy a felszólalások mennyiben alaposak. Meghallgatni ter* mószetesen a hibás felvételeket tartalmazó betétekbe bevezetett telekkönyvi jogosultakat (ezek valamennyiét, tehát nemcsak a tulajdonosokat, hanem a tehertételek szerint jogosítottakat is) kell. Az eredményhez képezt azután a hibák kiigazítását — ami esetleg az összes illetőségi törtek megváltoztatásának szükségét maga után fogja vonni — kell tüzetesen elrendelni és erfől az összes tkvi érdekelteket értesíteni. (Nem szabad tehát a hibák miatt — mintegy „tabula rasa"-t Csinálva — az ös.-zes illetőségeket töröltetni és uj ikvezóst rendelni el, hanem a Hibák kiigazítása és esetlen ebből fvlyóail az összes illetőségi törtek helyesbítése iránt kell intézkedni)