Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

127 az iskolára azoknak, akik a telekkönyvi vizsgára készülnek. Nem fog azonban kárba veszni azok ideje és fáradsága sem, akik csupán a végből olvassák el ezt a „Telekkönyvi Iskolú"-t, amely a melléklapban önállóan, külön czimlappal ellátott, külön beköthető első kötet keni lesz közölve, hogy telekkönyvi ismereteiket felfrissítsék; mert az ilyen felfrissítés a törvények és rendeletek alapos tudásához elkerülhetetlenül szükséges. Azt hisszük, hogy valóságos hézagot fog pótolni a melléklapnak ez a külön kötetként beköthető első része, amelynek megirását már sok év óta annyian sürgették s amelyet, mint a telekkönyvi törvények és rendeletek alapos megértéséhez szükséges s a telekkönyvi vizsgára készülőknek és a telekkönyvben még járatlanoknak nélkülözhetetlen, a közkívánatnak engedve előre kell bocsátanunk s amelynek megírásában már igen előre haladtunk elannyira, hogy annak a melléklapban való közlését a végrehajtásra vonatkozó rész közlésének befejezése után azonnal megkezdhetjük. Saját érdekükben cselekszenek azonban mindazok, akik e „Telekkönyvi IskoW-t megszerezni akarják, ha folyóiratunkra már most, vagy legkésőbb a folyó 1911. évi deczember hó 31.-ik napjáig a folyó 1911. évre 14 korona összegnek beküldésével előfizetnek; mert ez esetben az idei főlap mellett nemcsak a melléklapnak 1909. évi május hó óta megjelent összes iveit kapják meg (amig a készlet tart), hanem ezenfelül megkapják még (amíg a készlet tart) a főlapnak 1908. és 1910. évi folyamait is. Dr. P. urnák. Első kérdésének feltevésére minden bizonnyal az az aggálya adott okot, hogy a váltón alapuló jogok mellett egyéb jogok vajon érvényesíthetők- e vagy sem ? A dolog ugy áll, hogy a kérdéses esetekben mindig két obligatio keletkezik, és pedig egy az alapul fekvő hitelezési ügyletből, egy másik pedig a biztosítékul létesitett váltói jogviszonyból. Ez a kétféle obligatio egymás mellett áll fenn, tehát mindkettő fennállhat. Mivel pedig a jelzálogjog a beküldött nyomtatványpéldány szerint az összes hitelezői jogokat biztosítja: jogosan tagadható meg a törlési engedély kiadása mindaddig, amig az adós összes kötelezettségeinek eleget nem tesz, vagyis mig az alapul fekvő jogviszonyból folyóan stornodijfizetési kötelezettségét is nem teljesiti. Ami a másik kérdést illeti, a beküldött minta szerint kiállított okirat alapján helyesen csakis kölcsönösszeg, nem pedig egy maximalis hitelösszeg erejéig jegyezhető be; mert csakis a kölcsönösszeg van fixirozva (tkvi rdtás 65. § I. bek.), a hitelfedezeti maximalis összeg (tkvi rdtás id. § II. bek.) ellenben előadva, meghatározva nincs. Ha azonban egy ilyen okirat alapján, annak szövegezése értelmében a jelzálogjogot „ovadéktőkeu és nem a kölcsönösszeg erejéig kebelezték be ; akkor kérdés, hogy egyáltalén a kölcsönösszeg biztosítva van e a jelzálogjoggal ? Ha nincs, akkor természetesen a stornodij követelés sem érvényesíthető, amennyiben az a kölcsönre vonatkozik. A kérdés eldöntése a jogügylet mikénti értelmezésétől függ. Nézetünk szerint abból indulva ki, hogy a felek akarata elsősorban mindenesetre a már létrejött adósság biztosítására irányult: az „ovadóktőke" kitételt hibásnak kell minősíteni ós biztosítottnak a Icöicsőflkövetelést kell tekinteni. M. I. jbirósági irnok urnák. Az „Egyről-másról" czimü czikksoro* zatra czimü czikke közlésének eddig — sajnálatunkra — sorát nem ejthettük, most pedig már nagyon is idejét multa. Ez okból a közlést mellőznünk kellett.