Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

125 eddigi bonyolult számozással, kétségteleníil lényegesen előmozdítja a telekkönyv áttekinthetőségét. Más kérdés az, hogy a telekkönyvi térkép kicsiny terjedelmű ábráiba beírható lesz-e az uj helyrajzi szám ugy, hogy az előbbi helyrajzi szára is (áthúzva) olvasható maradjon. E részben mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az olyan ábrába, amelybe öt számjeggyel például 11,916. számmal megjelölt törzsrészlet eldarabolása folytán keletkezett alrészletnok az eddigi szabályok értelmében alkotott —helyrajzi számát be lehet irni, rendszerint az uj szabályoknak mogfelolő -|y^jj! szám is belefér. Ha pedig kitelesen a vonal alatt a nevozöboli öt számjegy nem fér el, noha a számlálóbeli öt számjegy a vonal felett kiiiható : akkor a telekkönyvi térkép kérdéses kicsiny ábrájába csak az alrészletnok száma írandó, ellenben a törzsrészletnek száma a törést jelző vonal alatt itt elmaradhat, mert az alrész létnek száma, az ez alá tett törési vonal ós a térkép egyéb tartalma épp ugy, mint a törzsrészlotnek a tolokjegyzőkönyvbon ós részletlajstromban mindenkor kiteendó száma kétségtelenné teszik, hogy az alrészlet melyik törzsrószletböl származik. Ez különben a rendelet 11. §-ával sincsen ellentétben, mert e rendelet értelmében minden uj részletnek száma egész szám ós a tört alak csak azért áll elő, mert származásának és fekvésének, vagy c.^ak fekvésének kimutatása végett az uj részlet száma alá kiiratik annak a részletnek száma is, amelyből keletkezett, vagy amely mellett fekszik (1. § 2. bekezdés, 5. § 2. bekezdés) ; a telekkönyvi térkép tehát már akkor is ki van egészítve, ha az illető uj térképi ábrába csak az uj részletnek száma Íratott, de a származásra és topograíikus fekvésre utaló törzsrészletszám elhagyatott. Ami a rendelet 2. §-ának azt a szabályát illeti, hogy bizonyos esetben a nevezőbe az anyarészlet száma és ez elé zűrjei között az ősrészlet száma is beírható, ennek a szabálynak indoka a következő : Ha pl. a 2. számú 2000 holdas részlet kétszáz vagy több alrószletro oszlott ós később ezek közül pl. az o8. Számú további alrészletekro daraboltatik, az utóbbiak közül a 47ő-tel számozott részletet, ha annak a szama ala csak a 2 iratik ki ( s> ) a már ugyanevvel a nevezővel ellátott kétszáz vagy több részlet között a térképen esetleg nehéz lesz felkeresni. A felkeresés megkönnyítése végett engedi meg a rendelet 2. §-a, hogy ilyenkor a nevezőbe az anyarészlet számat (5Sj is szabad legyen kitenni, mivel a legújabb (475. sz.) részletet a térképen bizonyára hamarabb lehet megtalálni, ha csak az 58. számú anyarészlet keretén belül keli maradni, mintha a 2. száinu ösrészletbol keletkezett valamennyi (kétszáz vagy több) részlet ábráit végig kell keresni. De a szabály alkalmazásának nincs helye ott, hol az ősrészlet csak 30—40 alrészletre oszlott és azután ezek egyike daraboltatik el. Mert ennyi részlet között az uj alrószJetet a térképen akkor sem nehéz megtalálni, ha valamennyit végig kell nézni. Egyébiránt ez a szabály nem kötelezóleg irja elő az anyarészlet számának a kitételét, hanem csak megengedi azt. A rendelet 3. §-ában előirt „stb." toldás is egyszerűbb ós kevesebb helyet kiván, mintha az eddigi szabályok értelmében a különböző ősrészle-