Telekkönyv, 1911 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1911 / 7-8. szám - Az igazságügyi reformok és a "Telekkönyv"

118 Azok a szabályok ugyanis egyformán állanak ugy a teljes, mint a nem teljes tulajdonra. Általában különös szabályok a nem teljes tulajdonra nézve csak annyiban vannak, amennyiben azokban a fő- és haszonvevő tulajdonosok egymásközti (főként örökbéri vagy örökhaszonbéri szerződésből folyó) jogviszonyáról (optk. 1127—1147. §§), — vagy arról van szó, hogy a teljes tulajdonjogra vonatkozó szabályok kiterjednek a nem teljes tulajdonjogra is (optk. 363., 1T26. és 1148. §§). Ahol tehát a fennálló szabályok tulajdonjogról, tulajdonosról szólanak, ott érteni kell a nem teljes tulajdonjogot és nem teljes tulajdonost is. Kétségtelen ennélfogva, hogy a betétszerkesztési törvényeknek azon rendelkezései; amelyek-a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése előfeltételének, t. i. a szerzésnek igazolását megkönnyítik, nem szorítkoznak épen csak a tulajdonjog teljességének esetére. Micsoda oka is lehetett volna a törvényhozásnak arra, hogy ezeket a kedvezményeket a nem teljes tulajdonjogi esetektől megtagadja! Ha ezt akarta volna, bizonyosan kifejezetten ki is jelentette volna. Dehát ez esze ágában sem volt a törvényhozásnak. Alig akad az országban község, amelyben a tulajdonjog megosztásának ujabbi eseteivel is ne találkoznánk. Egész községek vannak, amelyek volt földesúri birtokon keletkeztek. (Itt van pl. Újpest.) Elképzelhetetlen, hogy miért ne részesüljenek az ilyen tulajdonszerzési esetek azokban az átírási kedvezményekben, amelyeket a betétszerkesztési törvények statuáltak. De a rendelet közvetve még azt is megakadályozza, hogy egyes esetekben a teljes tulajdonjog változásai a betétszerkesztéskor figyelembe vétessenek. Mondjuk, hogy pl. a tkvi tulajdonos A. Ettől szerzett teljes tulajdont B, ettől C, ettől pedig D, aki azután megosztotta a tulajdont E-ve\. A. vagy 20 év óta ismeretlen helyen távol van és a tőle eredő átruházásról okirat nincs. A betétszerkesztéskor ilyen esetben a rendelet értelmében semmit sem lehetne tenni, nevezetesen még azt sem, hogy az ingatlan legalább D nevére átirassék, mert D nem tényleges birtokos. Nem, ilyesmit a törvényhozás nem akarhatott. Szerk. \ Az igazságügyi reformok és a „Telekkönyv". Irta Pakot Lajos betétsz. telekkönyvvezető. Justitia istenasszonya — felfogva és követve a kor szellemét — a modern haladás útjára lépett s ugy belső, mint külső szükségleteire nézve a czélszerübb és gazdaságosabb háztartás irányelveit akarja alkalmazásba venni. Ez a törekvés az egész ország közhangulatában élénk érdeklődést és megnyugvást keltett, mert dacára az utóbbi évtizedek jelentékeny és eredményes törekvésének, az