Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 2. szám - Az utóajánlatról

84 rendelő végzés pedig áz adóhivatallal közlendő lévén, a bejegyzési illeték szempontjából az adóhivatalnak módjában van bírálatot gyakorolni annál is inkább, mert a netán bélyegjegyekben megtörtént illetéklerovásról a bejegy­zési végzésben emlités teendő (L a 85,939/1881. P. M. sz. rend. 4. számát). Mivel oly jelzálogos követelések átváltoztatásánál, amelyeknek összege — mellékjárulékok nélkül — a 2000 K-t meg nem haladja, a bejelentési beadványt az igazoló adatokkal nem kell felszererelni, — ilyen esetben a bejelentés czéljára tlkvi kivonat bélyegmentes kiszolgáltatásának helye nincsen (1. a 85,939/1881. P. M. sz. rend. 3. számát). A kiállítás ismertetett czéljából következik, hogy a vonatkozó tljkv (betét) A. és B. lapjának csupán a fenálló tételeket, C. lapjának pedig csak a kér­déses zálogjogra vonatkozó bejegyzéseket tartalmazó kivonata adandó ki. Ilyen czélra a tlkvi kivonatot feleknek (tehát az adósnak, a régi s az uj hitelezőnek) kérelmére szabad bélyegmentesen kiadni. Abból a czélból, hogy a pénzintézetek a tlkvi állás és az átváltozta­tandó kölcsön felől tájékozást nyerjenek, a tlkvi kivonatok bélyegmentes ki­szolgáltatásának helye nincsen (1. 4006/1904. I. M. sz. közi. harmadik bekezd ). Máskép áll a dolog az 1895. évi L. t.-cz. 2. §-ában emiitett kölcsönkö­vetelések átruházása esetében. Ha ugyanis „a nyilvános számadásra kötelezett pénzintézeteknél fenálló és az 1876 évi XXXVI. t.-czikkben megállapított fel­tételeknek megfelelő jelzálogos kölcsönkövetelések" a fenálló törvények értel­mében záloglevelek kibocsátására jogosított pénzintézetre ruháztatnak át, — a 26,819/1899. I. M. sz. rendelet és az azzal közölt 87,255/1899. P. M. sz. ren­delet il. Ig. Közi. VIII. évf. 172. old.) szerint az érdekelt pénzintézeteknek joga van a vonatkozó tlkvi kivonat bélyegmentes kiállítását követelni abból a czélból, hogy a tlkvi állásról és az engedményezendő követelésről felvilágosí­tás nyeressék, szóval hogy a tlkvi kivonat az átruházó jogügylet létesítésénél felhasználtassék. Az idézett rendeletek „a bekebelezéshez szükséges tlkvi kivo­natokról" beszélnek ugyan, ámde az idézett pénzügyminiszteri rendelet indo­kolásából s abból a körülményből, hogy az engedmény bejegyzését czélzó tlvi kérvényhez a tlkvi kivonatot csatolni nem kell, nyilvánvaló, hogy a kér­déses rendeletek a tlkvi kivonatok bélyegmentes kiállítását az emiitett köve­telések engedményezése czéljából való felhasználás végett engedtetik meg. A dolog természetéből folyik, hogy ilyen czélra tlkvi kivonat bélyeg­mentes kiállítását csak az a jelzálogintézet igényelheti, amelyiknek javára a törvény szerint kedvezményezett zálogjog be van kebelezve, vagy amelyik azt megakarja szerezni. A kiállítás czéljából pedig következik, hogy az illető tlkjkv (betét) tel­jes hiteles másolata szolgáltatandó ki. Az ön által emiitett concret esetben — nézetünk szerint — az illető pénzintézetnek nem volt igénye a kérdéses tlkvi másolatok bélyegmentes ki­szolgáltatására, mert a kérdéses követelés (melynek természetéről ön nem be* szél) biztosítása czéljából bekebelezett zálogjog engedmény utján más pénzin­tézet javára van bekebelezve és mert a kérdéses pénzintézet nem is állítja, hogy a kérdéses követelésnek a maga számára való megszerzése iránt legalább Is tárgyalásokat folytat. Az adatokból különben azt sem látjuk, hogy az illető pénzintézet azok közé a pénzitézetek közé tartozik-e, amelyek a törvény sze­rint záloglevelek kibocsátására vannak jogosítva s hogy a kérdéses zálogjog

Next

/
Oldalképek
Tartalom