Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 11. szám - Telekkönyvi korlátozás - hivatalból 1-2. [r.]

154 a három évi kamat összegét meg nem haladják) mégsem emelhető kifogás. A végrehajtási törvény e rendelkezéséből az is világos, hogy az a körülmény, vájjon a kártalanítási díj jár-e vagy nem, csakis kortradíktorius eljárás rendjén, Ítélettel dönthető el. Egy ügyvéd a „Jogtudományi Közlöny "-ben szóvá teszi ezt az esetet és ezt mondja: Ha ez így van, vagyis ha a kártalanítási dij felszámítása ellen még az érdekelt adósok vagv a telekkönyvi rangsorban utóbb következő hitelezők sem tehetnek kilogást, mi jogon üti el akkor a telekkönyvi hatóság a hitelezőt kártalanítási díj iránti esetleges követelésével már a zálogjog-bekebelezésnél egyoldalulag, az érdekeltek kérelme nélkül, sőt ennek ellenére? Ugyanaz a telekkönyvi hatóság (persze nem ugyanaz a referens) ugyanakkor, amikor én nyakra-főre adom be a felfolyamodásokat az alaptalan korlátozások ellen, adott esetben — minden korlátozás nélkül — bekebelezni rendelte a zálogjogot egy másik takarékpénztár kérelmére és javára 10,000 K hiteltőke, ennek 8% kamatai és 4% kártalanítási dij erejéig; holott a végrehajtási törvény idézett szakasza váltóhitelre egyáltalán nem alkalmazható. Ismeretlen. II. A fenti czikk azt a kérdést tárgyalja, vájjon helyes-e az, ha a telekkönyvi hatóság a jelzálognak stornódij erejéig való telekkönyvi bekebelezését azzal a hozzátétellel rendeli el, hogy a kamatok és a stornódij együtt a töke évi S°/o-át meg nem haladhatják. Gara Zoltán dr.-nak, a Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja titkárának a czikke pedig a stornódijról szól. Ez az utóbbi czikk akkép határozza meg a stornódijat, hojry az kártalanítási dij, amely „a kölcsönszerződésekben szabály szerint arra az esetre van kikötve, ha a kölcsön korábban fizettet nék vissza a hitelezőnek, mint amely időre a kötelezvény szerint nyújtatott" és amely „a kölcsönnek, illetve a kölcsön mindenkor fennálló, visszafizetésre kerülő részének bizonyos százalékában van megállapítva." Vagyis a hitelező a kölcsönösszegnek a kikötött lejárati idő előtt való visszafizetése által kárt nem szenvedhet. (Gara dr. fentemiitett czikkében részletesen ismerteti a hitelezőt érhető károkat.) Erre való tekintettel a kölcsönszerződés kötésekor hitelező és adós abban állapodtak meg, hogy ha az adós lejárat előtt fizet, tartozik kártalanítási átalányként bizonyos összeget szolgáltatni.