Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1910 / 10. szám - Egyről-másról (Folytatás.)
147 jának rendelkezéséből, mert ha a Vhn. 2. 3. 6-9. és 11—14. §-ait a későbbi végrehajtatok javára sam kell alkalmazni abban az esetben, ha a végrehajtható közokirat a Vhn. kihirdetése előtt keletkezett, még kevésbbé lehet alkalmazni a korábbi végrehajtatókkal szemben, akiknek nemcsak a Vhn. kihirdetése előtt keletkezett végrehajtható közokiratjuk van, hanem annak alapján javukra a kielégítési végrehajtás, a Vhn. hatályba lépte előtt, már el is rendeltetett; továbbá kétségtelen abb<M, hogy a Vhn. 31. §-a a Vhn. kihirdetése előtt lejárt követelésre nézve megadott átmeneti jogkedvezmény alkalmazását csak az olyan „kielégítési végrehajtás" foganatosításánál zárja ki, amely „kielégítési végrehajtás" a Vhn. kihirdetése után és a kihirdetéstől számított egy év eltelte után kéretett. A kérdés tehát csak az lehet, hogy a Vhn. 31. §-ában emiitett „kielégítési végrehajtás" kifejezés alatt az 1881: LX. tcz. 117. §. alapján ós a Vhn. kihirdetése után kért „folytatólagos végrehajtás" is értendő-e? A fent előadottakból, valamint abból, hogy a Vhn. 31. §-ában kifejezett utalás történik az 1881: LX. tcz. 1. és 8. §-aira következik, hogy az emiitett kifejezés csakis az 1881: LX. tcz. 1-17. §-ai értelmében kért és elrendelt kielégítési végrehajtásra, tehát csakis az első u. n. alapvógrehajtási kérésre vonatkozik. Miután a „folytatólagos végrehajtás" nem az 1881: LX. tcz. 1—17. §-ai értelmében kért ós elrendelt végrehajtás, miután a folytatólagos végrehajtás elrendelésének feltételei is mások és elrendelése esetén a hitelező nem szerez önálló uj végrehajtási jogot, hanem csak arra nyer felhatalmazást, hogy a már megszerzett végrehajtási jogát az adósnak még le nem foglalt javaira is folytatólag érvényesíthesse: Mindezekből következik, hogy oly esetben, amikor az alapvégrebajtás a Vhn. hatályba lépte előtt elrendelve volt, a Vhn. kihirdetésétől számított egy év eltelte után, de az 1881: LX. tcz. 23. §-ban említett rendes magánjogi elévülési időn belül kért folytatólagos végrehajtás elrendelhető ós foganatosítható az adósnak olyan ingóságaira, készpénzére és járandóságaira és egyéb vagyonára is, amelyek a Vhn. értelmében nem foglalhatók ugyan le, de az 1881: LX. tcz. rendelkezései értelmében végrehajtás alá vonhatók. Megerősíti ezt az álláspontot a Vhn. 31. §-ának képviselőházi tárgyalása alkalmával a képviselőház által hozott ama határozat is, mely szerint elvetette azt az indítványt, hogy a Vhn. hatályba lépte előtt az 1881: LX, tcz. alapján és értelmében szerzett végrehajtási jog alapján a végrehajtás, ha a Vhn. 31. §-ában meghatározott 1 évi határidő alatt bármi okból nem foganatosíttatott, ezen átmeneti idő után az ilyen végrehajtásokra is a Vhn. rendelkezései nyerjenek alkalmazást, (Igazságügyi Javaslatok Tára VILI. évf. 13. sz. 1256. 1.) vagyis ebből kitűnik, hogy a törvényhozás intentiója szerint is a Vhn. 31. §-a az 1881: LX. tcz. alapján már jogórvónyesen szerzett vég* rehajtási jogot korlátozni nem akarja s így ennek intézkedései az ilyen Végrehajtás foganatosítására nem alkalmazandók. Hozatott a kolozsvári kir. Ítélőtáblának 1909. évi deczember hó 2-án tartott ülésében. Hitelesíttetett az 1909. évi deczember hó 7-én tartott ülésben.