Telekkönyv, 1910 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1910 / 9. szám - Az utóajánlatot tevő által előlegezendő ujabb árverési költségekről

120 Hogy ez az ellentétetes joggyakorlat mire fog vezetni: azt könnyű elképzelni. Előre látom, hogy azokon a bírósági területeken, ahol a buda­pesti kir. Ítélőtábla álláspontja dominál: a végrehajtatok és csatla­kozott végrehajtatok nem fognak többé elmaradni utóajánlatí árve­résekről sem, hogy biztosítsák maguknak az árverés költségeit, amelyeket az utóajánlati árverési vevő nekik a budapesti kir. Ítélő­tábla álláspontja szeirnt megfizetni köteles. Vizsgáljuk meg már most, hogy melyik kir. Ítélőtábla állás­pontja a helyes? a pécsi-é? vagy a budapesti-é? Bocsánatot kérek, hogy e kérdésre még most nem felelek, hanem még egy kissé elmélkedem a novella életbelépte előtti jog­gyakorlatról. Az 1881: LX. törvényczikknek a végrehajtási novella 27. §-a által eltörölt 187. §-a csupán annnyit jelentett ki, hogy „az ajánlattevő az általa viselendő ujabb árverési költséget elő­legezi". E szerint az utóajánlatlevő nem űzetni, hanem csak elő­legezni tartozott az ujabb árverési költségeket. Amiből az a jog­gyakorlat fejlődött ki, hogy az utóajánlatot tevő ezeket az általa előlegezett költségeket visszakapta akkor, ha az utóajánlati árve­résen az ingatlan ugyanannyival magasabb áron kelt el. (Lásd a budapesti kir. itélőtába régi IV. polg. tanácsának megállapodását, a budapesti kir. Ítélőtáblának 18lJ5. évi decz. 28-án 9353. sz. a. kelt határozatát.) A novella előtti időben tehát az utóajánlatot tevő nem koczkáztatott semmit sem, ha bármily nagy összeget he­lyezett is az ujabb árverés költségeire birói letétbe, mert csak akkor viselte egészben az utóajánlati árverés költségeit, ha az ál­tala tett ígéretnél magasabb ígéret nem tétett, — s részben is csak akkor, ha ő az ingatlant az árverelés folyamán nem egészen az általa előlegezett árverési költségnél magasabb áron vette meg ; minden más esetben azonban, amikor t. i. az ingatlant más vette meg vagy ha ő azt az általa előlegezett költségeknél magasabb áron vette az előlegezett költségeket visszakapta. Az 1881 : LX. tcz. 187. §-a nem hivatkozott az előbbi árve­résre és nem mondotta azt, hogy az előbbi árverés költségei­hez mórt összegben előlegezendő az ujabb árverés költsége. Ak­kor tehát nem azt kellett vizsgálui, hogy mily összegre rúgtak az előbbi árverésnek költségei ? hanem csupán csak azt, hogy az utó­ajánlattcvő által viselendő ujabb árverés költségei mennyire me­hetnek ? vagyis csak azt kellett meghatározni, hogy mily összeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom