Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1909 / 1-2. szám
11 Teljesen egyetértek a czikkiróval abban, hogy a folytatólagos végrehajtás a végrehajtási törvény alapján rendelendő el; mert az. amit a biróság az 1881: LX. t.-cz. 116. §-ának 2. bekezdése, vagy 117. §-a szerint elrendel, tulajdonképpen nem „folytatólagos végrehajtás" nem a törvény 1—17. §-ai értelmében elrendelt végrehajtás, hanem annak megengedése, hogy a már elrendelt végrehajtásnak eredményre vagy legalább teljes eredményre nem vezetett foganatosítása folytattasék, amint a 116. §. 1. bekezdése eleinte nem is folytatólagos végrehajtásról, hanem „a végrehajtás folytatásáról1" beszél és csak azután csap át amarra az éppen nem találó elnevezésre. A biróság a 116. és 117. §-ok eseteiben nem vizsgálja meg azokat a körülményeket, amelyeket a végrehajtás elrendelése előtt meg kell vizsgálnia, hanem csupán azt nézi, hogy (eltekintve a 117. §. utolsó bekezdésének esetétől), a már elrendelt végrehajtás foganatosítása után a végrehajtató követelése az árverésen befolyt összegből csakugyan ki nem telt, vagy a 117. §. 1—3. pontjainak valamely esete fenforog-e; és ha erről meggyőződött, akkor lényegileg azt rendeli, hogy a már előbb elrendelt végrehajtás foganatosítása, amely eddig kielégítő eredményre nem vezetett, ujabb foglalás által megkiséreltessék. Az úgynevezett folytatólagos végrehajtás elrendelésével megengedett foglalás tehát nem egy ujabban elrendelt végrehajtásnak első, hanem az alapvégrehajtásnak második pótlagos, kiegészítő foganatosítása; és mint ilyen, mindazokra a vagyonértékekre terjedhet, amelyek az alapvégrehajtást elrendelő végzés szerint voltak lefoglalhatok.*) Áz 1881 : LX. t.-cz. 117. §-ának utolsó bekezdése szerint elrendelt folytatólagos végrehajtás esetében a kérdés még tisztábban áll. Itt az alap végrehajtás még egyáltalában nincs foganatosítva és a folytatólagos végrehajtással kapcsolatosan lesz foganatosítandó. Ily esetben tehát éppenséggel keresztül sem volna vihető, hogy uno actu alap végrehajtásból}7 értékekre legyen vezethető, amelyek a folytatólagos végrehajtás alá nem vonhatók. XII. Ha a biróság az 1908 szeptember 9. és 25. közötti időszakban a régi törvény szellemében foganatosítandó biztosítási végre*) Hogy ez a nézet a mi véleményünkkel homlokegyenest ellenkezik, az a lapunk 12. számában, a 268. lapon **) alatt tett megjegyzésből világosan következik. Szerk,