Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 1-2. szám

6 napra nem lehetne hirdetni. Ellenben éppen azt, amit G. S. a viszszaélés elleni óvszerül ajánl, hogy az árverési feltételekben a bánatpénz elvesztését a kiegészítés elmulasztásának esetére is ki kell kötni: alkalmazhatónak nem vélem ; mert a bánatpénz elvesztésére vonatkozó rendelkezést a törvény (1881 : LX. t .-czikk 150. §.) nem helyezi el az árverési feltételek keretébe, ily rendelkezést tehát a végrehajtató árverési feltételként nem is tervezhet (144. §.) A bánatpénz elvesztéséről és illetve annak visszaadásáról a törvény (végrehajtási törvény 185., 173. §. h) nem dispositive, hanem cogens szabályok felállításával rendelkezik, ezektől a szabályoktól pedig a bíróság a felek indítványára el nem térhet.*) IX. Hogy a száz K-t meg nem haladó érték behajtására irányuló végrehajtási kérvény költsége a novella 4. §ia értelmében is a végrehajtást szenvedőt terheli, az minden kétségen felül áll. Azokat, amiket dr. Szkalák Gyula ennek az állitásnak bizonyítására felhozott, csak pár megjegyzéssel egészítem ki. A végrehajtási eljárásban „közbenjárás1' (interventío) szóval a félnek azt a ténykedését értjük, mely szerint részt vesz a birói kiküldöttnek oly hivatalos cselekményeinél, amelyek az ő jelentkezése és jelenléte nélkül is, „hivatalból" végezhetők (végrehajtási törvény 20., 102., 105. §§.) Ezek közé a végrehajtás kérelmezése nyilván nem tartozik; és ennek költségei a végrehajtási törvény 27. §-ának általános rendelkezései alá esnek. Igaz, hogy ebben a szakaszban, valamint az egész végrehajtási törvényben „közbenjárásáról njncs szó. De a novella 4. §-ának 2. bekezdésébe a törvényjavaslatban nem is ugy, mint az abból lett törvényben, hanem a végrehajtási törvényhez alkalmazkodva ekként szólt: „Oly végrehajtás esetében, amely a járulékok nélkül 100 K-t meg nem haladó pénzösszeg behajtására irányul, vagy stb : a végrehajtást feltétlenül hivatalból foganatositandónak kell kimondani." Ezzel a javaslat a végrehajtási törvény a 8. §. 2. és a 20. §. 1. bekezdésére czélzott. Csak azután folytatta a szakasz igy : „Ebben az esetben oly költséggel, amelyet bármely végrehajtási cselekménynél a végrehajtató közbenjárása okozott" stb. Indo*) Dr. Gutfreund Síunuel-nek itt birált czikkét lapunk 12. számában, a LJ77. lapon egész terjedelmében közöltük s arra ugyanott észrevételeinket már megtettük. N Szerk.