Telekkönyv, 1909 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1909 / 4. szám - Az uj birtokrendezési eljárás

93 SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Ü. J. urnák. Az a körülmény, hogy az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-ának első bekezdése csupán a) betűjében szól a tényleges birtoklásnak igazolásáról: alkalmas arra, hogy a törvénymagyarázatot ezen a törvényhelyen indokolja. Mert az id. törvényszakasz első bekezdésének rendelkezései egymással összhangban nincsenek. Egyfelől ki van mondva világosan, hogy a tényleges birtokos tulajdonjoga jegyzendő be, másfelől a tényleges birtoklás igazolása csak az a) betű esetében követeltetik kifejezetten. A törvénymagyarázat tehát itt helyén van, mert a törvény nem világos. Hogy ilyen esetben a felfogás különböző is lehet, az természetesei! kizárva nincs, sőt az sincs kizárva, hogy ugyanannak a törvénymagyarázónak a véleménye idővel megváltozik. Ami már most a jelzett törvényhely magyarázatát illeti, a múltkori üzenetünkben foglaltakat a következőkkel egészíthetjük ki s illetve indokolhatjuk. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-nak első bekezdésében mutatkozó összhanghiány szerkesztési hiba következménye. A hiba abban áll, hogy a tényleges birtoklás igazolását csak az a) betű követeli, holott a tényleges birtoklás egyaránt kellék ugy az a), mint a b) betű esetében. A b) betű esetében (amikor t. í. az átruházási jogügylet nem okirattal, hanem az átruházó tkvi tulajdonos beismerésével igazoltatik) éppúgy csak tényleges birtokost szabad bejegyezni, mint az a) betű esetében. Igen, de mi alapon állapítsák meg a tényleges birtoklást ? Elég lenne erre a bejegyzést kérő puszta állitésa ? Az a) betű esetében az átruházási jogügyletről szóló okirat hiányát vagy hiányait a tényleges birtoklás pótolja. Ebben az esetben tehát az okirat többékevésbbé nélkülözi azokat a kellékeket, amelyeket a bekebelezéshez a tkvi rdtás 81—86. §-ai előírnak, megkívánnak. A hiányzó kellékeket a tényleges birtoklással olyan mérvben pótoltnak veszi a törvény, hogy annak fennforgása esetében a hiánj'os voltánál fogva bekebelezésre alkalmatlan okiratot bejegyzésre alkalmasnak fogadja el és jelenti ki. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-a első bekezdésének b) betűje esetében az átruházási jogügylet létrejötte okirattal egyáltalán nem igazoltatik. Itt tehát még hiányos okirat sincs, hanem csak beismerése a jogügylet létrejöttének. Vajon felérhet-e ez a bekebelezésre alkalmas okirattal? Nem. És pedig azért nem, mert nem foglalja magában a bejegyzési engedélyt. Ez pedig nem jelentéktelen valami. Ez a voltaképeni tulajdonátruházás egyik igen lényeges alkateleme. A tulajdon átszállását az átadás (dologi ügylet) idézi elő, amelynek a bejegyzési engedély — egy része. A vétel, csere, ajándékozás vagy más kötelmi ügylet a tulajdonátruházást czélzó átadásnak csak indoka (causa), amely tehát egymaga korántsem elég a tulajdonátszálláshoz. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 15-ik §-a a) betűjének esetében a bejegyzési engedély vagy benne van a hiányos okiratban, vagy nincs. Ha nincs benne, akkor azt a tényleges birtoklással veszi pótoltnak a törvény, vagyis a testi átadással. A b) betű csakis az alapul fekvő jogügylet (vétel, csere, ajándékozás stb.) létrejöttének a bizottság előtt szóval való beismeréséről szól. Minthogy nincs alap arra a feltevésre, hogy a b) betű esetében a törvény a bejegyzési engedélyt elengedni akarta, minthogy itt nincs okirat, amelyben a bejegyzési engedély megadva volna, minthogy végül a törvény kifejezetten nem engedi meg, hogy a bejegyzést a tkvi