Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 12. szám - Vitás kérdések a végrehajtási novellához

299 adását követő idő érthető, az az Utasítás 147-ik és 163-ik §-aiban foglalt rendelkezésekre való tekintettel kétségtelen. Az Utasítás 110-ik §-ának szóban forgó rendelkezése pedig a dolog természeténél fogva tökéletesen helyes. Mindaddig mig a betétek forgalomba nem adatnak és a telekjegyzőkönyvek hatályon kiviil nem helyeztetnek (1886 : XXIX. t.-cz. 55. § második bek., Utasítás 142. §. 5-ik szám) telekkönyvnek csakis a telekjegyzőkönyvek tekinthetők. A betéteket a forgalombaadás előtt még akkor sem lehet telekkönyvnek tekinteni, ha mind készen vannak. Nemcsak azért, mert a telekjegyzökönyvekköl álló s még érvényes eddigi telekkönyv hatályon kívül helyezve nincs, ha azért, mert a betétek a forgalombaadás által telekkönyvvé nyilvánítva még nincsenek. A forgalombaadás előtt a betétek voltaképen értéktelen papirosok, semmi egyebek. Azokat, ha valami hibát fedeznek fel bennük, egyszerűen összetépik, eldobják és njra elkészítik. Már pedig nyilvánkönyvi jogokat csak a telekkönyvbe való bejegyzés által lehet szerezni. Dl*. M. Qy. ügyvéd úrnak, A telekkönyvi térkép a telekkönyvnek kiegészít*') része. Ez nemcsak a tlkvi rdts II. részének feliratából és 49. §-ának tartalmából, hanem lényegileg és főleg- abból következik, hogy a tlkvi térkép azokat az azonosítási adatokat (a telekkönyvi részletnek a természetben megfelelő földrészlet helyi fekvése és alakja, tehát mintegy fényképe és pedig tekintettel a szomszédos földrészletekre : csoportfényképe) tartalmazza, amelyek alapján a tlkvi részletek a természetben a legkönnyebben megtalálhatók. A telekkönyvi térképre tehát a telekkönyv tovább vezetése közben folyton szükség van. A tlkvi rdts 56. §-ának c. betűje szerint előforduló részleteldarabolások az 1855. évi február hó 26-iki Utasítás 29. §-a értelmében (mely szakasz a tlkvi rdts 4!). S-a szerint a telekkönyv tovább vezetésénél is irányadó) a tlkvi térképen is foganatositandók. .Már ez is megköveteli, hogy a tlkvi térkép állandóan a tlkvi hatóság örizete és rendelkezése alatt álljon. De még inkább megköveteli ezt az a körülmény, hogy a telekkönyvet és az annak kiegészítő részét képező telekkönyvi térképet az arra rendelt hivatalos órák alatt megtekinteni és arról másolatot kívánni bárkinek joga van iv. ö. a tlkvi rdts 171. és 175. §-ait). A nyilvánosság meg nem engedett korlátolását és egyúttal a szabályszerű telekkönyvvezetés meggátlását jelenti tehát, ha a telekkönyvi hatóság a tlkvi térképet a telekkönyvi hatóság helyiségeiből —• habár ideiglenesen is — eltávolítja. Ezen alapul a bírói ügyviteli szabályok 75. §-ának utolsó bekezdése, amely az eredeti tlkvi térképnek a felügyeleti hatósághoz való felterjesztését világosan megtiltja. Mindezekből következik, hogy az eredeti tlkvi térképet a tlkvi hatóság más hatóságnak (még a felsőbb bíróságnak sem v. ö. tlkvi rdts 144. §. második bek.) semmiféle czélra meg nem küldheti és hogy azt örizete alól egyáltalában ki nem bocsáthatja, kivéve ha ezt törvényes szabály kifejezetten megengedi (v. ö. a 19,665 1893'. I. M. számú betétszerkesztö Utasítás 48. és r162. §-ait, valamint a 24,36(1 1893. I. M. számú helyesbítő Utasítás 31. és 103. §-ait). A fennforgó esetben az 1892. évi XXIX. t.-cz, 2. §-a 2. számának a) betűje szerint folyamatba tett eljárásról lévén szó, a tlkvi hatóság kiküldöttje az eredeti tlkvi térképet a helyszínére annál kevésbé viheti magával, mert a helyesbítő Utasítás (24,366 1893. I. M. sz.) 118. §-ártak első bekezdése szerint köteles a telekkönyvi térképről készített vázrajzokkal megelégedni. A tlkvi hatóság tehát szabályszerűen járt el, amikor az 1892 : XXIX. t.-cz. 2. §-a 2. számának a) betűje esetében a kiküldöttet eltiltotta attól, hogy az eredeti telekkönyvi térképet a helyszínére magával vigye.