Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 12. szám - Vitás kérdések a végrehajtási novellához

288 " A tiszti ügyész a kézbesített ítélet vagy határozat ellen a szabályszerű kézbesítéstől számított törvényes határidőn belül közérdekből éppen olyan jogorvoslatokkal élhet, mint a birtokrendezési eljárásra nézve fennálló törvényes határozmányok értelmében bármely más érdekelt fél. A tiszti ügyészt megilleti az a jog is, hogy közérdekből a végrehajtási eljárás során (1871 : LIII. t.-cz. 50. §.) előterjesztéssel éljen. 2. §. Az ítélet, egyéb határozat vagy egyesség a közérdeket különösen a következő esetekben sérti: 1. ) ha az erők, legelök és nádasok úrbéri elkülönítése, vagy az arányosítás végett indított perben a megengedhetöség iránt hozott itélet az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás tárgyát tevő ingatlant meg nem állapítja és telekkönyvileg meg nem jelöli; 2. ) ha az arányosítás megengedhetőségére vonatkozó tárgyalás és itélet nem terjeszkedik*ki az úrbéri elkülönítés megengedhetőségének kérdésére is, annak daczára, hogy az illető ingatlanokat a volt úrbéresek haszonvételei is terhelik ; 3. ) ha a tagosítás megengedhetőségére vonatkozó itélet vagy egyezség a tagosítás megengedhetőségének feltételeit sérti; 4. ) ha az osztatlan közös tulajdont képező közlegelö felosztását, vagy közlegelök kicserélését a földmivelésügyi miniszter engedélye nélkül rendeli el (1908 : XXXIX. t.-cz. 2. §.), kivéve, ha a felosztás vagy kicserélés megengedhetőségének kérdése az 1908 : XXXIX. t.-cz. hatályba lépte napján már jogerős határozattal eldöntve volt (1908 : XXXIX. t.-cz 3. §-ának harmadik bekezdése); 5. ) ha a földmivelésügyi miniszternek a közlegelö kihasitására, illetve kiegészítésére vonatkozó határozatát mellőzi vagy nem megfelelően alkalmazza (1908 : XXXIX. t.-cz. 2. §.) ; 6. ) ha az iskolai alapvagyon gyarapításáról nem rendelkezik azokban az esetekben, amikor az egyszázadrész az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 25. §-a szerint elkülönítendő ; 7. ) ha az arányosítandó közös birtokból a természetben olyanok illetményeit különíti el, akiknek ilyen elkülönítésre joguk nincsen (1908 : XXXIX. t.-cz. 1. §.), különösen pedig: a) ha erdőkből, legelökből és havasokból olyan részes fél (nem „volt földesúr") egyéni illetményét különíti el, akinek a kihasítandó illetménye a 100 kataszteri holdat meg nem haladja; b) ha az 1908 : XXXIX. t.-cz. hatályba lépte után, vagy ezt megelőzőleg ugyan, de az arányosítás megengedhetősége tárgyába í hozott határozat jogerőre emelkedését követő időben élők közötti jogügylettel szerzett ingatlanok, vagy az ingatlanok nélkül szerzett arányrészek után egyéni illetményeknek a természetben való elkülönítését annak daczára rendeli el, hogy azok után illetményeik elkülönítését a volt tulajdonosok az 1908: XXXIX. t.-cz. értelmében egyénenként nem igényelhették volna; c) ha az egyéni illetmények elkülönítését rendeli el az 1908 : XXXIX. t.-cz. 1. §-ának utolsó előtti bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, amely rendelkezés szerint a közösen maradt erdőkből, legelőkből és havasokból a már befejezett arányositási eljárás után, habár az a részesedési arány megállapítására korlátozottan történt is, továbbá az 1871: Lili. t.-cz. 32. §-a tekintetbevételével elkülönített erdőkből egyéni. illetmények elkülönítésének sem