Telekkönyv, 1908 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1908 / 11. szám - A betétszerkesztési jegyzőkönyvekhez mellékelt helyhatósági bizonyítványok értékéről

259 5. §. A 3. és 4. § értelmében az eljárás kiegészítésének elrendelését kérheti bármelyik érdekelt fél és a törvényhatóság tiszti ügyésze is. A kérelmet elutasító határozat ellen a törvényszéktől kétfoku, a kir. ítélőtáblától egyfokú felebbvitelnek van helye. Ilyen felebbvítellel á törvényhatóság tiszti ügyésze is élhet. Az általa beadható felebbvitelre egyebekben az 1908. évi 15,500. I. M. számú rendelet határozmányai irányadók. Az előbbi bekezdés értelmében beadott kérelem és felebbvitcl a végrehajtásra felfüggesztő hatállyal bir. 6 §. A 2—5. §-ok értelmében elrendelt kiegészítő eljárás foganatosítására a törvényszék egyik bírói tagját küldi ki, aki evégből tárgyalást tiiz és arra az érdekelteket, valamint a szükséghez képest a működő mérnököt a szokott módon megidézi. A tárgyalási határnapról értesíteni kell a törvényhatóság tiszti ügyészét, az árvaszéket, az állami erdőhivatalt és az erdőfelügyelőséget, továbbá a gazdasági felügyelőséget avégből, hogy a közérdeket érintő esetleges észrevételeiket megtehessék és a tárgyalásokon is megjelenhessenek. A tárgyalás jegyzőkönyvi, alakszerű perbeszédeknek helye nincsen. Az eljáró biró a feleket bizonyítékaik bemutatására záros határidő kitűzésével utasíthatja. Ebben az eljárásban esküvel való bizonyításnak helye nincsen. 7. §. A törvényszék az eljáró birót a kiegészítő eljárásban netán mutatkozó hiányok pótlására utasíthatja és a kiegészítő eljárás befejeztével ítéletet hoz. A 4. §. esetében a törvényszék az előbbi bekezdésben jelzett ítélettel egyszersmind a korábbi ítéletnek az illetmények megállapítására, elkülönítésére és természetben való elhelyezésére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi. Ezt a körülményt az ítélet jogerőre emelkedése után (jelen rendelet 10. §.) fel kell jegyezni a hatályon kivid helyezett ítélet fogalmazványára, illetőleg az iratok között levő kiadmányaira is. 8. §. Ha a kiegészítő tárgyaláson az érdekeltek bírói egyességet kötöttek, a bíróság ezt az egyességet nemcsak alaki tekintetben (1871 : Lili. t.-cz. 45. §.), hanem érdemileg is megvizsgálja. 9. §. A kiegészítő eljárásban a bíróság vagy az eljáró biró intézkedik az iránt is, hogy a működő mérnök a szükséghez képest a mérnöki munkálatokat átdolgozza. 10. §. A 7. §-ban jelzett itélet és a 8. §-ban említett bírói egyezséget jóváhagyó határozat ellen felebbvitelnek van helye a kir. ítélőtáblához és onnan a kir. Kúriához. 11. §. A 2—10. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az illetmények megállapítása, elkülönítése és természetben való elhelyezése tárgyában kötött bírói egyességek eseteiben is. 12. §. Az illetményeknek természetben való elhelyezése és igy a végrehajtási eljárás befejezése az 1. §. értelmében akkor tekintendő jogerősnek, ha a végrehajtás folyama alatt felmerült sérelmek orvoslása végett előterjesztéssel egyáltalában senki sem élt, vagy ha az előterjesztés felett hozott határozat jogerőre emelkedett. A végrehajtás befejezésének napját az eljáró biró a végrehajtásról fölvett jegyzőkönyvben betűkkel és számokkal világosan kitüntetni és azt az illető községben és a szomszédos községekben is szokott módon közzétett hir-