Telekkönyv, 1907 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1907 / 1. szám - A 39000/1906. I. M. számu igminiszteri rendelethez

14 b) pontjához képest zálogjogot nem szerzett. (Kir. Kúria 1901 : június 7. 2794 901. sz. Jogt. Közi. 1901 : 32.) 19. A szigorú magyarázatot igénylő 1881. évi LX. t.-cz. §. ama rendelkezése következtében, hogy a bérbeadót csak félévi bérösszeg erejéig illeti törvényes zálogjog, a bérbeadót a bérösszeg kamatai és az annak birói uton való érvényesítése körül felmerült költség erejéig elsőbbségi igénye czimén meg nem illeti. (Kir. Kúria 1901. június 7/3230. sz. Ü. L. 1901 : 26.) 20. Ha a háztulajdonos a házat a szerződéses bérleti idő előtt eladta anélkül, hogy a vevőnél a be nem kebelezett bérleti jogot biztosította volna és ennek következtében a bérleti szerződés idő előtt felbontatott, úgy az ebből származott károkat á volt háztulajdonos megtéríteni tartozik. De a bérlő csak ama károk megtérítését igényelheti, melyek az idő előtt történt felbontás következtében merültek fel és a szerződés felbontásának szükségszerű következményei. Kir. Kúria 1901. június 11. 192/901. sz. Jogt. Közi. 1901: 33.) 21. Általános jogszabály az, hogy az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak az örökhagyótól szállott örökség erejéig tartozik felelősséggel, ebből következik hogy midőn az örökhagyó tartozásaiért az örökös perbe vonatik, a felelősség mérvének megállapítása czéljából, amennyiben az Örökös a fennebb emiitett jogszabályon alapuló kifogással él, a perben hozandó tisztába, hogy melyek azok a hagyatéki vagyonok, melyeknek értéke erejéig az örökös marasztalható. Ez az elv áll akkor is, amidőn az örökségi vagyon az örökösnél természetben már nincs meg és az örökös saját személyében kéretik marasztaltatni, t. i. akkor is tisztába hozandó az az örökségi érték, mely az örökösnek jutott és amelyen tul az örökös felelősséggel nem tartozik. A birói ítélettel való köteleztetésnek oly módozata tehát helyet nem foghat, hogy az Örökös bármikor, tehát a végrehajtás során kimutatható vagyon erejéig is marasztalható legyen és mivel az ítéletnek magában kell foglalnia a végrehajthatóság előfeltételeit, az erre vonatkozó vitás kérdés nem hagyható a végrehajtási eljárásra. A törvénynek megfelelő eme gyakorlaton az 1894: XVI. t.-czikkben szabályozott örökösödési eljárás mit sem változtatott, hanem csakis biztosította bizonyos előfeltétel mellett a hitelező jogait arra nézve, hogy az az örökhagyó vagyonából kielégítést nyerhessen. Nem szenved kétséget, hogy az örökhagyó hitelezőjének joga van kimutatni, hogy az örökös tényleges birtokában nem levő vagyon is az örökhagyó hagyatékát képezi, továbbá joga van kimutatni, hogy az ügylet, mellyel a hagyatéki vagyon a hagyatékból elvonatik, ha erre a törvény szerint megkívántató előfeltételek fcnforognak, az örökhagyó hitelezőjével szemben hatálytalan, valamint kimutathatja azt is, hogy előle a kielégítési alap koholt hagyatéki terhek színlelése által vonatott el, de a dolog természete szerint mindezek a jogkérdések az érdekeltek perbevonása nélkül, miután az ítélet azok jogait is érinti, bírálat tárgyává sem tehetők. (Kir. Kúria 1901. június 12.1. G. 211. sz. Ü. L. 1901 : 27.) 22. A foglaltató hitelező a követelésének kielégítéséül lefoglalt tárgyak iránt ö ellene indított igénykeresettel szemben, jogosítva van az igényperben az igény alapjául szolgáló vagyon-elidegenitési ügyletnek az ö irányában való jogi hatá-